Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Novák Attila: Pszichoanalízis és cionizmus között. József András analitikus az ÁVH fogságában (1953
PSZICHOANALÍZIS ÉS CIONIZMUS KÖZÖTT 1044 vételek jogosak voltak a fő gyanúsítottakkal szemben. József András 1953. szeptember 1-jei szabadlábra helyezési határozata sem tisztázta Józsefet, hanem egyszerűen Stöckler Lajosra hárította a felelősséget a vádlott őrizetbe vétele miatt. 159 Eszerint Stöckler azt vallotta, hogy József András szoros kapcsolatban állt vele, ő pedig Joe Schwartznak kémkedett. A határozat rögzítette, hogy ez utóbbi vallomását Stöckler később visszavonta. A dokumentum szerint „Stöckler Lajos és bűntársai” semmi terhelőt nem vallottak Józsefre, ahogyan volt titkárnője, Lovas Imréné sem. József tehát ezek szerint nem követett el törvénybe ütköző cselekedetet.160 Még aznap utasították a fogda parancsnokát, hogy bocsássák őt szabadon.161 Székács István szeptember 3-ig volt előzetes letartóztatásban, utá na őt is kiengedték162 Stöckler Lajos csak 1954 decemberében szabadult, de őt így is elmarasztalták. „Benedek Lászlónak és társainak” négy főre redukálódott társaságát (Benedek, Bartók, Stöckler és Csengeri) csak 1956. november 30-án mentette fel végleg a Legfelsőbb Bíróság a vádak alól. 163 Az eljárások során nem egyforma keménységgel sújtott le az államhatalom az analitikusokra. József Andrást és Székács Istvánt letartóztatták, majd idővel kiengedték, de például a már említett Hajdu Lilly az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet igazgató főorvosa lett 1954-ben, Hermann Alice pedig (még korábban) részt vállalt a Rákosi-korszak gyermeklélektani és pedagógiai irányvonalának kidolgozásában. 164 József Andrást a vizsgálati fogság tönkretette, s haláláig sem tudta feldolgozni a vele történteket, fizikailag is maradandó nyomot hagytak rajta a kínzások: megrokkant, bicegő lett a járása. De megkülönböztetésben is része volt szabadulása után: nem vették vissza abba a kispesti iskolába, ahol korábban tanított, és továbbra is tanítani szeretett volna. Pesterzsébeten, a Török Flóris általános iskolában dolgozott, majd 1957-ben egy másik pesterzsébeti iskolába helyezték át, ahol igazgatóhelyettes, majd igazgató lett. 1969. május 30-án hunyt el. 159 ÁBTL 2.1.VI/74 (V-111/788). Határozat. Bp., 1953. szept. 1. A dokumentum mellett még szerepel József András 1953. szeptember 1-jei azon nyilatkozata, mely szerint az ÁVH-n történt kihallgatásáról senkinek sem beszél. 160 „Fentiek alapján és a büntetőperrendtartás 103.par.3. bekezdésének megfelelően Javaslom: Dr. József András ügyében a vizsgálatot lezárni és a nevezettet haladéktalanul szabadlábra helyezni. József András vádlottra felfektetett 10-51331/53 sz.vizsgálati dosszié megőrzésre az irattárba helyezendő.” Uo. 161 ÁBTL 2.1. VI/74 (V-111/788). Utasítás Fogda parancsnokának. SzT. 288/31. „Utasítom a fogda parancsnokát, hogy József Fisch András 1902 Tarpa, a: Weisz Fanny. fogl. Magyar Izraeliták Országos Irodája hitközségi tanfelügyelője. XIII. Sallai I. u. 38. őrizeteseket helyezze szabadlábra 1953. szeptember hó 1 nap 19 órakor. Bp., 1953. szeptember 1.” 162 ÁBTL 2.1. VI/61 (V-150306). Dr. Székács István. Összefoglaló. Bp., 1963. máj. 3. 163 ÁBTL V 150 233. Dr. Benedek László. 164 Harmat P.: Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis i. m. 413–431.
