Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Novák Attila: Pszichoanalízis és cionizmus között. József András analitikus az ÁVH fogságában (1953
NOVÁK ATTILA 1031 lesz, de azt tanácsolta neki, hogy előbb egyedül ő vándoroljon ki, s csak utána vigye ki a családját.86 Fisch udvarias levélben köszönte meg a választ, és konkrét lépéseket is tett az ügyben. Megkérte Stöckler Lajost, intézze el számára, hogy a Jointnál járó félévi felmondási időt akkor kapja majd meg, ha már Palesztinában lesz, az Analitikai Egyesülettől pedig egy olyan igazolást szerzett (ezt minden bizonnyal Hajdu Lilly állította ki neki), mely tanúsította, hogy 1940-től 1947-ig analitikus működést fejtett ki. Fisch és családja végül nem vándorolt ki Izraelbe, de a levelezést és az előkészületek során keletkezett dokumentumokat 1953-as letartóztatása után az ÁVH felhasználta ellene, mivel ezek bizonyították a „nem megengedett” külföldi kapcsolattartást. Pszichoanalitikusok célkeresztben A pszichoanalízissel kapcsolatban már korábban is meg-megjelentek kritikai észrevételek kommunista oldalról,87 de Magyarországon csak 1948 táján kezdett radikálisan megváltozni az addig eredendően nem negatív hozzáállás.88 Először Pálóczi Horváth György újságíró „leplezte le” a pszichoanalízis fő elveit, mint antimarxista dogmákat 1948 márciusában és áprilisában, majd pedig Tariska István ideggyógyász, az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet (Lipótmező) igazgatóhelyettese, minisztériumi főosztályvezető (Népjóléti Minisztérium) támadta meg az analitikus mozgalmat a Forum folyóirat hasábjain. Tariska először A freudizmus mint az imperializmus házi ideológiája című cikkében bírálta a mozgalmat, majd rövid időn belül újabb cikkeket jelentetett meg, ugyanezzel a szándékkal. 89 A Londonban nem sokkal korábban tartott „harmadik nemzetközi elmeegészségügyi kongresszus” kapcsán bírálta a pszichoanalízist, annak szerinte individualista és atomizált társadalmi felfogását. „A londoni mental-hygienes kongresszus dokumentálta, hogy az imperializmus, amely hatalmát nemcsak a vasra, szénre, olajra, ipartelepre és közlekedésre, hanem a szellemi alkotások területére is ki akarja terjeszteni: házi pszichológiává szelídítette a pszichoanalízist. Meg kell azonban 86 Schalit válaszlevele 1948. december 12-én kelt. 87 Részletesen foglalkozik ezzel Kovai M.: L élektan és politika i. m. 208–296. 88 Borgos Anna részletesen foglalkozik a vitával a már említett tanulmányában, lásd Borgos A.: Elhárító mechanizmusok i. m. Kovai Melinda pedig leírja azt a levélváltást, mely Hermann Imre, az analitikai egyesület elnöke és Mérei Ferenc, az ONI vezetője között zajlott s amely azzal kezdődött, hogy Hermann – akinek írását a Forum nem közölte le – önkritikai megjegyzéseket írt, de Mérei elzárkózott attól, hogy a leközlésében segítsen. Kovai M.: L élektan és politika i. m. 222–223. 89 Tariska István: A freudizmus mint az imperializmus házi ideológiája. Forum 3. (1948) 799–804. 1948 novemberében újabb kritikát közölt, lásd Uő: És ami a freudi illúzióból következik. Forum 3. (1948) 899–904. Egy hónapra rá Dr. Benedek István sorsanalitikus könyvéről írt szintén anti-freudiánus kritikát: Uő: Reakció az „ősök várócsarnokában”. Forum 3. (1948) 987–993.
