Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Novák Attila: Pszichoanalízis és cionizmus között. József András analitikus az ÁVH fogságában (1953
PSZICHOANALÍZIS ÉS CIONIZMUS KÖZÖTT 1030 József Andrásnak az analitikus mozgalomban való részvételére – bár a tagnyilvántartásban nem szerepel a neve – más források is utalnak.81 Pető Endre Fisch Adolfként tesz említést róla 1947-ben, a nemzetközi pszichoanalitikus egyesületnek elküldött beszámolójában. Több jel mutat arra, hogy már a Magyar Cionista Szövetség (MCSZ) 1949 tavaszán történt feloszlatása előtt elkezdték kiszorítani a gyermekotthonokból a cionista nevelőket, és ebben a folyamatban biztosan részt vett maga József András is.82 1946–1947-ben a Hitközség átvette a Jointtól a Budapest területén működő „napközi óvodákat”, ami azzal járt, hogy a cionista szellemiség ezekben az intézményekben automatikusan erős kontroll alá került. Fisch Adolf tagja és jegyzője volt az újjáalakult Lelki Egészségvédelmi Szövetség (LÉSZ) vezetőségének.83 Ennek 1947. november 6-ai ülésén – me lyet az egészségügyi szakszervezet részéről Weil Emil (1897–1954) és a népjóléti minisztérium részéről Tariska István (1915–1989) is köszöntött – a pszichoanalitikus mozgalom olyan elismert személyiségei jelentek meg, mint például Bálint István, Hollós István, Rotter Lilián, Pető Endre, Gartner Pál. A védnökök között több jelentős közéleti személyiség és politikus nevét is megtaláljuk (például Ortutay Gyula és Rajk László), ami azt mutatja, hogy az analitikus mozgalom ekkor még nem volt nemkívánatos csoportosulás a hatalom szemében. Fisch Adolf azonban nem érezte teljesen jól magát Magyarországon, a „menni vagy maradni” dilemmája őt személyesen is foglalkoztatta. Ebben az időben ő maga ki akart vándorolni Izraelbe.84 1948. november 25-én kelt, a palesztinai pszichoanalitikus társaságnak címzett levelében letelepedési engedélyért folyamodott, Iliya Shalit (Schalit) analitikus segítségét kérve, aki a társaság titkári teendőit látta el.85 Fisch megírta Schalitnak saját analitikusi élettörténetét, és mivel négytagú családot kellett eltartania, a palesztinai lakásviszonyok iránt is érdeklődött. Schalit kedvezően válaszolt, s jelezte, hogy megélhetésük biztosított 81 Uo. A második világháború évei alatt, 1941-ben az amerikai vizsgálóbizottságnak küldött névsorban, az amerikai bevándorlást igénylő analitikusok, „asszociált tagok” és jelöltek között szerepel már a neve. „Rendkívüli tag” volt ekkor Fisch Adolf. 82 „Rác Jenő, akkori Joint Pedagógiai Osztály egyik vezetőjének elmondásából tudom, hogy a Joint pedagógiai osztálya a Cionista Szövetség feloszlatása előtt bizonyos mértékig felső Joint utasításra szembe került a cionistákkal, ezért a gyermekotthonokból kezdték eltávolítani a nevelőket. Tudomásom szerint eltávolították Weisz Tibor, Gyárfás György cionista nevelőket.” ÁBTL 2.1. VI/74 (V-111/788). Steiner Júlia kihallgatási jegyzőkönyve. Bp., 1953. máj. 23. 83 Kovai Melinda: L élektan és politika. Pszichotudományok a magyarországi államszocializmusban 1945–1970. Bp. 2016. 159. 84 ÁBTL 2.1. VI/74 (V-111/788). József András kihallgatási jegyzőkönyve. Bp., 1953. ápr. 11. 85 Dr. Iliya Schalitról lásd Eran J. Rolnik: Psychoanalysis in Israel: New beginnings, Old Trajectories. Journal für Psychoanalyse 56. (2015) 41–65.; Uő: Freud in Zion. Psychoanalysis and the Making of Modern Jewish Identity. London 2012.
