Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Karsai László: A magyar holokauszt a nagy népbírósági perek tükrében
A MAGYAR HOLOKAUSZT A NAGY NÉPBÍRÓSÁGI PEREK TÜKRÉBEN 1008 értesült, ezt azonban nem hallotta?”85 Azt is tagadta, hogy akár egyetlen egy hullát is látott volna Budapest utcáin, pedig november 1-ig minden nap Óbudán keresztül ment ki meglátogatni a menyasszonyát Csobánkára. Sőt december 11-ig legalább 10-12-szer járt a Bécsi országúton is, de ott sem látott hullákat.86 Jankó erre kivé telesen higgadtan annyit jegyzett meg, hogy még ő is látott a Bécsi úton hullákat. Lészay Béla népbíró azt állította, hogy a gyalogmenetekben százával lőttek agyon 70 éves öreg embereket és asszonyokat, akik nem tudtak lépést tartani a menettel. Szálasi tagadta, hogy ilyesmiről tudomása lett volna.87 Azt ugyan elismerte, hogy később hallott ilyen atrocitásokról, de ezeket azzal magyarázta, hogy a párt első három vezető rétegét az ország irányítására vette igénybe, a 4. és 5. „garnitúra nem tudta annyira összefogni a pártot, ahogyan valamikor össze volt fogva. Azon kívül az az érzésem, hogy a párt felduzzadt olyan elemekkel, akik csak konjunktúrát láttak az akkori eseményekben” – mondta, némi önkritikáról téve tanúbizonyságot.88 Nehezen érthető módon még azt sem említette meg, hogy a németek, főleg Ribbentrop élénk tiltakozását kiváltva 1944. november 21-én a „halálmeneteket” leállította, pedig ezt igazán érdeméül lehetett volna betudni. Bár Kemény csak VI. rendű vádlott volt a Szálasi-perben, mégis másodikként, a negyedik tárgyalási napon, 1946. február 8-án hallgatták ki. Lehetséges, hogy azért, mert 1944 tavaszán-nyarán, majd a nyilas puccs előtti hetekben-napokban sokat tárgyalt a német illetékesekkel, ezzel pedig bizonyítani lehetett, hogy a nyilasok a megszállókkal összeesküdve törtek hatalomra. Február 11-én, az ötödik tárgyalási napon, saját kihallgatása második napján már a zsidókérdéssel kapcsolatban is kapott kérdéseket, és végre tisztázhatta, hogy amikor Vajna a rádióban bejelentette, hogy nem ismerik el a külföldi menleveleket, ő azonnal közölte a semleges követekkel, hogy ez „tévedés volt”. Sem a hallgatóságot, sem a népbírákat nem győzte ugyan meg, de ma már tudjuk, hogy igazat mondott,89 ahogy akkor is, amikor kijelentette: a menleveleket nemcsak azért ismerték el, „mert a Lakatos-kormány 90 már kötött egy megállapodást, hanem a mi felfogásunknak megfelelően is feltétlenül elfogadjuk az úgynevezett menleveles zsidóknak a védőleveleit. Azután voltak különböző részletkérdések; mindenben megegyeztem velük.” 91 Kemény védekezési taktikája meglehetősen egyszerű volt: az igazán súlyos atrocitásokról (védettek kirablása, deportálása, meggyilkolása) saját bevallása 85 Uo. 971. (1946. febr. 7.) 86 Uo. 973. (1946. febr. 7.) 87 Uo. 974–975. (1946. febr. 7.) 88 Uo. 976. (1946. febr. 7.) 89 Karsai L.: Szálasi Ferenc i. m. 353–353. 90 Lakatos Géza vezérezredes kormánya 1944. augusztus 29. – október 15. között működött. 91 A Szálasi per i. m. 1157. (1946. febr. 11.)
