Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Karsai László: A magyar holokauszt a nagy népbírósági perek tükrében
A MAGYAR HOLOKAUSZT A NAGY NÉPBÍRÓSÁGI PEREK TÜKRÉBEN 1006 éjszakai lövöldözések és az utcán, valamint a Dunában talált holttestek annyira köztudomásúak voltak”.77 Azzal a vádlók nem törődtek, hogy Szálasi november végén már elhagyta a fővárost, és akár azt is mondhatta volna, hogy a nyugati határszélre nem érkeztek hozzá hírek ezekről az atrocitásokról. A másodrendű vádlott, Vajna Gábor belügyminiszter vádiratában többek között a zsidók gyalogmenetben történő Nyugatra terelése szerepelt. Eszerint a Nyugatra hajtott zsidók „több mint fele Németországban pusztult el, részben gázkamrákban, részben éhség és betegség következtében”.78 Ekkoriban kevesen tudták még világszerte, hogy 1944. október végén Himmler személyesen adott parancsot az utolsó, Auschwitz-Birkenauban még működő gázkamrák és krematóriumok megsemmisítésére. Tévesen Vajna rovására írták a nemzetközi és a nagy gettó megszervezését is, pedig ezeket kifejezetten Szálasi parancsára állították fel.79 Nem világos, honnan vették a vádirat összeállítói, hogy a gettók rabjainak hivatalosan 690 kalóriás élelmiszer-fejadagot állapítottak meg. Igen erős túlzással a vádirat még azt is állította, hogy ha a „külföldi szervek” nem segítettek volna, a gettó lakói éhen pusztultak volna, mert a nyilasok a gettónak kiutalt élelmiszert ellopták. Figyelemre méltó, hogy a nagy gettó mintegy 70 000 rabja közül a vádirat szerint „erőszakos halál, betegségek és éhség következtében” 6–8000 ember pusztult el, a nemzetközi gettó mintegy 35 000 tagja közül pedig a nyilas terrornak mintegy 6000 áldozata volt.80 Ezt a gettót „védtelen gettónak” nevezte a vádirat, mintha a nagy gettó védett lett volna. Napjainkban éppen fordítva, a nemzetközi vagy kis gettót szokták „védettnek” nevezni. (Pontosabb lenne az ideiglenes palánkkal, őrzött kapukkal ellátott gettót „nagynak”, a nemzetközi „védelem” alá helyezett háztömböket pedig „kis” gettónak nevezni.) Azt pedig egyáltalán nem tárgyalták meg, hogy a nagy gettóban zömmel öregek, betegek, kisgyerekes anyák voltak, akiket ezek szerint Szálasi (és Vajna) utasítására nem hajtottak Nyugatra a halálmenetekben. Vajnát azzal is megvádolta a népügyészség, hogy október 16-án a zsidó házak kapuit lezáratta, és az ott lakók 10–12 napig még az élelmüket sem tudták beszerezni. A valóságban a sárga csillaggal megjelölt házak zárlatát október 16-án Kovarcz Emil rendelte el, Vajna pedig október 21-én a zárlatot feloldotta. 81 77 Uo. 510. (1946. jan. 22.) 78 Uo. 513. (1946. jan. 22.) 79 A Szálasi-rezsim „zsidópolitikájáról” lásd Karsai László: Szálasi Ferenc. Politikai életrajz. Bp. 2016., különösen: 344–366. A nemzetközi gettó megszervezéséről: 356–358. A nagy gettóról: 358–361. 80 A Szálasi-per i. m. 514. (1946. jan. 22.) 81 BFL-VI-2-d. 5481/27/Rfp-1944. Magyar Királyi Államrendőrség Budapesti Rendőrsége Főparancsnokságának iratai. Főparancsnoki napiparancsok. Forgács József rendőrfőparancsnok 5481/27/ Rfp-1944. sz. rendelete. A népbírósági tárgyaláson Vajna (tévesen) úgy emlékezett, hogy a sárga csillagos házak nyolc napig voltak zárva. A Szálasi-per i. m. 1782. (1946. febr. 16.)
