Századok – 2019

2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - C. Tóth Norbert: Hol lakott Szilágyi Erzsébet, amikor Budán élt? Hozzászólás a nyéki királyi kúria történetéhez

HOL LAKOTT SZILÁGYI ERZSÉBET, AMIKOR BUDÁN ÉLT? 966

datálták innen.4

Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy amíg Erzsébet debreceni vagy munkácsi keltezéseinél, ha nem is rendszeresen, de feltünteti, hogy az adott hely a saját mezővárosa (in oppido nostro

) vagy vára (

in castro nostro),5

addig óbuda esetében egyetlen olyan oklevelével találkoztunk, amelyben „az óbudai várból” megjelölés szerepel, de a birtokos névmás nélkül.6

Mindezek alapján annyi bi

zonyosnak látszik, hogy Csánki feltételezésével szemben Szilágyi Erzsébet nem folytatott költöző életmódot. Nincs nyoma annak sem, hogy bármikor az évszakok szerint váltogatta volna lakhelyét. Csánki Dezső másik állítása az, hogy a király anyjának nyári lakhelye a mai Szépilona környékén, az egykor Kuncz ispán majorjának nevezett helyen volt.7

Az

általa feltárt okleveles források értelmezése után leszögezte: „a két helynek, a majornak és Nyéknek tehát csakugyan egymás szomszédságában kellett lenniök. Középütt feküdt a major s mellettök egyfelől Buda városa, másfelől Nyék falu és határaik.”

8

A nyéki romok felfedezője, Garády Sándor – elfogadva a Kunc major Csánki általi helymeghatározását – azt írta, hogy Mátyás király általa feltárt kúriája (akkor már romja) „szomszédos volt azzal a majoros birtokkal, amely valamikor a XIV. század elején Kuncz ispáné volt s amelyet 1484-ben bekövetkezett haláláig Szilágyi Erzsébet” birtokolt.

9

Gárdonyi Albert elfogadta a fentebb idézett azonosításokat és még eggyel tovább lépett: ő Szilágyi Erzsébet lakhelyeként a nyéki kastélyt (ma: királyi villa/

vadászkastély/vadászlak stb.)10

nevezte meg, de egyfelől tanulmányában sehol sem írt arról, vajon ez azonos-e Kunc ispán majorjával, másfelől viszont „belekeverte” a kérdésbe a (buda)felhévízi keresztesek Nándor birtokát. Véleménye szerint ugyanis ebből szakadt ki a szóban forgó terület.11

Vele ellentétes álláspon

tot képviselt Kubinyi András, illetve Végh András is. Kubinyi leszögezte, hogy 4 C. Tóth N.: Szilágyi Erzsébet „udvara” i.

m. 106–107.

5 Pl. Debrecen esetében lásd Ányos Lajos:

Szilágyi Erzsébet oklevelei I–II. Levéltári Közlemények 5. (1927) 59–82. és 6. (1928) 240–258. (a továbbiakban: SZEL I–II.) II. 247.; Weisz Boglárka:

Debre

cen kereskedelmi életének jogi háttere a középkorban. In: Debrecen város 650 éves. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Bárány Attila – Papp Klára – Szálkai Tamás. (Speculum Historiae Debreceniense 7.) Debrecen 2011. 146.; Munkács esetében lásd Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban: DL) 86697.; Teleki József:

A

Hunyadiak kora Magyarországon XI. Pest 1855. 182.

6 SZEL II. 252.

7 Csánki D.: Kuncz ispán i.

m. 716–717.

8 Uo. 712.

9 Garády Sándor: Mátyás király budanyéki kastélya. In: Tanulmányok Budapest Múltjából 1. Bp. 1932. 99.

10 Vö. Feld István:

A

nyéki királyi épületek. Késő-középkori curia-villa-aula-vadászkastély-nyaraló a budai hegyekben. In: Kastélyok évszázadai, évszázadok kastélyai. Tanulmányok a 80 éves Koppány Tibor tiszteletére. Szerk. Feld István – Somorjay Selysette. Bp. 2008. 40.

11 Gárdonyi Albert: A

középkori Buda határai. In: Budapest Régiségei 14. Szerk. Nagy Lajos – Zakariás G. Sándor. Bp. 1945. 390.