Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - C. Tóth Norbert: Hol lakott Szilágyi Erzsébet, amikor Budán élt? Hozzászólás a nyéki királyi kúria történetéhez
C. TóTH NORBERT 967 Kunc ispán majorja a mai Szépilona helyére esik és – mivel az a felhévízi keresztesek tizedkörzetébe esett – nagyobb részben Felhévíz város területéhez, nem pedig – mint Gárdonyi írta – Nándor területéhez tartozott. Ugyanakkor szerinte Gárdonyi Albert összekeverte a majorra és a nyéki királyi kúriára vonatkozó adatokat is, noha ezek azonosságát semmi sem igazolja.12 Egy évtizeddel később a budai vezetőrétegről írott tanulmányában érintette a major fekvését is: Kunc ispán és családja kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy a major első tulajdonosa, Kunc budai polgár, bíró az alapító nemzedék tagjaként budavári házának részeként a város külterületén birtokolt egy majort. 13 Végh András szintén tévesnek minősítette Gárdonyi felvetését arról, hogy a major Nándor birtok területén lett volna, valamint elvetette Kunc ispán palotájának azonosítását a későbbi királyi nyaralóval, mivel – mint írta – az utóbbiak „jól meghatározhatóan Nyéken, illetve Nyék közelében, már felhévízi területen” voltak. 14 Györffy György ugyan nem foglalkozott Kunc ispán majorjának fekvésével, de történeti földrajza vonatkozó helyén, a Pilis megyei Nyék falunál azt írta, amit Csánki Dezső, vagyis Nyéket „Budától Kunc ispán majora (mai: Szépilona) választja el.” 15 Összefoglalóan elmondható, hogy a szakmai közvélekedés szerint Kunc ispán majorja a) a középkorban Budafelhévízhez tartozott és a két (nándori [ma: Budakeszi] és nyéki [ma: Hidegkúti])16 út elágazásánál – ma Szépilona területén – feküdt; b) a major nem azonos a későbbi nyéki királyi kúriával; c) a majort Szilágyi Erzsébet – nyaralónak17 – használta. A szakirodalom értelmezéseinek ismertetése után a következő kérdések várnak megválaszolásra: 1) a major birtoklástörténete, 2) hol keressük Kunc ispán majorját és a hozzá tartozó épületeket és területeket, 3) mit tudunk Nyék birtoklástörténetéről és 4) van-e folytonosság a nyéki királyi kúria és Kunc ispán majorja között? 12 Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése. In: Uő: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I–II. Szerk. Kenyeres István – Kis Péter – Sasfi Csaba. (Budapest Főváros Levéltára Várostörténeti Tanulmányok) Bp. 2010. I. 120. (Első megjelenést lásd Tanulmányok Budapest Múltjából 16. Bp. 1964.); Uő: A várnegyed és környéke középkori helyrajza. In: Szakály Ferenc – Kubinyi András: Budai bortizedjegyzékek a 16. század első harmadából. A kötet kiadását előkészítette Tringli István – Nógrády Árpád. (História Könyvtár. Okmánytárak 4.) Bp. 2005. 32. 13 Kubinyi András: A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összeköttetéseinek tükrében a 13. századtól a 15. század második feléig. In: Uő: Tanulmányok Budapest középkori történetéről i. m. II. 468. (Első megjelenését lásd Levéltári Közlemények 42. [1971] 203–269.). 14 Végh András: Buda város középkori helyrajza I–II. (Monumenta Historica Budapestinensia XV– XVI.) Bp. 2006–2008. I. 38., vö. még Uo. 224–226. 15 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza IV. Bp. 1998. 661. 16 Uo. 590. 17 Vö. Csánki Dezső (Csánki D.: Kuncz ispán i. m. 717.), illetve Mályusz Elemér véleményével (Mályusz Elemér: Az izmaelita pénzverőjegyek kérdéséhez. In: Budapest Régiségei. Szerk. Gerevich László. Bp. 1958. 302.).
