Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - C. Tóth Norbert: Hol lakott Szilágyi Erzsébet, amikor Budán élt? Hozzászólás a nyéki királyi kúria történetéhez
965 SZÁZADOK . () . SZÁM C. Tóth Norbert HOL LAKOTT SZILÁGYI ERZSÉBET, AMIKOR BUDÁN ÉLT? Hozzászólás a nyéki királyi kúria történetéhez Szilágyi Erzsébet 1458-tól, fia, Mátyás királlyá választásától ideje nagy részét – legalábbis levelei keltezési helyei és egyéb, szórványos adatok alapján – Budán, illetve óbudán töltötte,1 vagyis egyéb források hiányában azt mondhatjuk, hogy váltakozva e két városban lakott. Amíg az utóbbi esetében nem kétséges, hogy ott tartózkodása során lakhelyéül az óbudai királynéi vár szolgálhatott,2 addig az előbbinél komoly problémát jelent annak meghatározása, hogy a fővárosban – igazgatási határain belül – hol töltötte mindennapjait Hunyadi János özvegye. Tanulmányomban ennek megválaszolására teszek kísérletet, s a válaszom egyúttal egy másik, a szakirodalmat régóta foglalkoztató kérdéssel, a nyéki királyi kúria történetével kapcsolatosan is felvet új szempontokat. Szilágyi Erzsébet budai lakhelyének meghatározásával – tudtommal – először Csánki Dezső foglalkozott 1906-ban megjelent, a kérdést illetően alapvető írásában. Kiindulópontjai azok az alábbiakban még részletesen idézett és elemzett nyugták voltak, amelyek szerint Szilágyi Erzsébet egy bizonyos ház után bérleti díjat fizetett. Elmélete szerint a király anyja nyáron e bérelt – az általa Kunc ispán majorjával azonosított – házban lakott, míg télire beköltözött az óbudai királynéi palotába.3 A ház pontos lokalizációjával egyelőre még nem foglalkozva, figyelmünket fordítsuk csak azokra a forrásainkra, amelyek megadják Szilágyi Erzsébet tartózkodási helyeit. Ha végigtekintünk az általa kibocsátott leveleken, akkor két dolgot állapíthatunk meg: egyfelől óbudán 1469-ig forrásokkal nem igazolható a jelenléte; másfelől az óbudai keltezései meglehetősen rövid időszakot ölelnek fel, s óbudát mint a leveleinek kibocsátási helyét „tömegesen” 1469–1475 között lehet kimutatni. Utána összesen csak két alkalommal, az utolsó levelet 1479-ben 1 Vö. a tartózkodási helyeivel (C. Tóth Norbert: Szilágyi Erzsébet „udvara”. In: Márvány, tárház, ado mány. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Kádas István – Skorka Renáta – Weisz Boglárka. [Magyar történelmi emlékek. Értekezések] Bp. 2019. 51–114., 105–111.). 2 Fügedi Erik: Topográfia és városi fejlődés a középkori óbudán. In: Tanulmányok Budapest Múltjából 13. Bp. 1959. 15–16., 35.; Kubinyi András: Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig). In: Budapest története II. Főszerk. Gerevich László. Bp. 1975. 12., 85.; Bertalan Vilmosné – Altmann Júlia: A középkori óbuda. In: óbuda évszázadai. Szerk. Kiss Csongor – Mocsy Ferenc. Bp. 1995. 145., 159. 3 Csánki Dezső: Kuncz ispán majorja Budán. Századok 40. (1906) 717.
