Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - B. Szabó János . Sudár Balázs: Kende és gyula? A magyar kettős fejedelemség teóriájától a forrásokig
KENDE ÉS GYULA? 960 foglalt állást, hogy „az említett mongol adatoknak semmi közük a magyar és kazár méltóságnévhez”. 140 Tette mindezt azért, mert meg volt győződve róla, hogy „a három méltóságnév ködbevesző eredete ellenére világos és beszédes vallomás a magyar nyelv kazár és kabar kapcsolatai mellett, amely az eddiginél jóval nagyobb figyelmet érdemel”.141 Ez csak azért meghökkentő, mert az általa tárgyalt három méltóságnév, a kündü, a gyula és a karcha közül kettő esetében semmiféle komolyan vehető formában nem merült fel bármiféle kazár párhuzam lehetősége, amint azt egyébként Ligeti külön ki is emelte!142 Ezekkel a tények kel szemben mégis azt hangsúlyozta, hogy „valószínű, hogy a gyila (gyula) méltóságnév – a kündü-vel együtt – onnan jött, ahonnan a szakrális királyság intézménye: a kazároktól”143 – azaz minden történeti és nyelvészeti adat – és adathiány! – dacára egycsapásra mégis visszakanyarodott a magyar kutatás origójához. Holott képzett nyelvészként – Czeglédy Károlyhoz hasonló, de annál továbbmenő okfejtése során – azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy „ehhez pedig nem szükséges, hogy a kérdéses szavak, nevek közvetlenül a kazár terminológia megfelelő elemeivel egyezzenek”– mivelhogy azok szemmel láthatóan nem egyeznek! „Ebben az időben a kazár birodalomban (amelyhez ekkor a bolgár-törökök is tartoztak) és a szomszédos területeken élő török népek politikai-katonai szervezetét olyan tisztségviselők látták el, akiknek címei csak kis részben azonosíthatók a tőlük keletre élt nagy török népek titulaturájával; sokszor olyan méltóságnevekre bukkanunk, amelyek amott teljesen ismeretlenek, s amelyek iráni, kaukázusi és más kapcsolatait ma még csak sejtjük.” 144 A magyar Belső-Ázsia-kutatás meghatározó alakja, Ligeti Lajos tehát meghökkentő módon egyszerre villantotta fel a probléma kutatásának valódi távlatait – és zárta el igen határozott formában ezt a lehetőséget a magyar kutatás elől. Ami azonban a vasfüggöny mögötti Magyarországon megfelelő érvelésnek tűnt, nem működött a nemzetközi kazár-kutatásban, ahol – a kiváló magyar tájékozottsággal rendelkező – Peter Golden a párhuzamként sokat emlegetett Ibn Fadlántól származó adat, a kündür kagán elnevezés forrásvidékét egyértelműen a mongol nyelvekben kereste, még ha nem is tudta időponthoz kötni, hogy ez a 140 Ligeti Lajos: Régi török eredetű neveink III. In: Uő: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. II. Szerk. Schütz Ödön. Bp. 1979. 465. 141 Ligeti L.: Régi török i. m. 468. 142 „A karcha mögött ugyanis nincs párhuzamos török adat, még feltevés formájában sem”, s a gyula esetében sem tudott ilyet idézni. Lásd Ligeti L.: Régi török i. m. 465–468. 143 Uo. 466. 144 Uo.
