Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - B. Szabó János . Sudár Balázs: Kende és gyula? A magyar kettős fejedelemség teóriájától a forrásokig
B. SZABó JÁNOS – SUDÁR BALÁZS 959 forrásokban nem szerepel. Az adat előbukkanása azonban egy csapásra megváltoztatta a helyzetet. A kende olvasat esetén egy sor településnév neve vehető számításba (Kende, Szarvaskend, Kendtelek, Kiskend, Nagykend, Kendhida), amelyek közül a legkorábbiak a 13. század dereka óta adatolhatóak.135 A személynevek tekintetében sokkal kevesebb adattal bírunk, jóllehet a párhuzamok alapján inkább erre számítanánk, így a 13. századból mindössze két adat említhető, családnévként pedig (Kende, Kendeffy, Kendi) – mint a családnevek általában – viszonylag későn, a 15. században bukkan fel.136 Érdemes azonban egy másik adatsort is tekintetbe vennünk, a Kund-típusú nevek sokkal népesebb családját. Krónikáink szerint így hívták a hét vezér egyikét (Cund, Cundu), a támadó német flotta hajóit meglékelő vitézt (Chund) a 11. században,137 és két településnévben is felfedezhetjük Kondó (1240-ben Cundo) és Kund (1332–1337-ben Cundi) alakban. Család- és nemzetségnévként azonban hiába is keressük. A kérdéshez sorolható a kék-kend csoportnév és esetleg a „kend” megszólítás is. Ez utóbbit ugyan egyértelműen a kegyelmed rövidült, írásban kialakult formájának tekinti a kutatás, de meglehetősen hamar, a 16. század első felében megjelenik, alig valamivel később, mint a kegyelmed első felbukkanása. 138 Nem mellesleg a két szó kapcsolata sem egészen egyértelmű. Mindezek fényében nem tartjuk teljesen kizártnak, hogy esetlegesen egy korábbi ’kend’ alak hatott a kegyelmed rövidülésére, de ez természetesen bizonyíthatatlan. Az ide vonható magyar adatok tehát nem adnak egyértelmű eredményt az egykori méltóságnév helyes olvasásához, de létezésük minden további nélkül rejtheti a hajdani címet. d) A mongol kündü Vámbéry már jelezte, hogy a kndh szónak mongol kapcsolatai is lehetnek. 1931-ben a huszonkilenc éves Ligeti Lajos publikált egy rövid, ám jelentős eredményeket tartalmazó közleményt a Nyelvtudományi Közlemények ben e té makörben,139 s ezt újabb adatokkal kiegészítve 1979-ben újra jelentős terjede lemben foglalkozott a kérdéssel. Mindennek ellenére hetvenhét évesen amellett 135 Madzsar gyűjtését lásd Madzsar Imre: Kék-kend Magyar Nyelv 13. (1917) 228., 281–283.; Jaku bovich Emil: Kék-kend. Magyar Nyelv 12. (1916) 177–178. 136 Megjegyzendő, hogy az adatok jó része erdélyi vonatkozású. Vö. Kázmér M.: Régi magyar család nevek i. m. 573–574. 137 További példákat lásd Fehértó K.: Árpád -kori személynévtár i. m. 473. 138 Horger Antal: Kisebb közlemények. Magyar Nyelv 33. (1937) 248. 139 Ligeti L.: Kündü i. m. 53.
