Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - B. Szabó János . Sudár Balázs: Kende és gyula? A magyar kettős fejedelemség teóriájától a forrásokig
KENDE ÉS GYULA? 958 bölcset, mágust, jövendőmondót jelenthetett, és így akár a sztyeppevilágból máshonnan ismert névadási gyakorlatba is beleilleszkedhetne: a II. Türk Kaganátus egyik uralkodója a Bilge (’bölcs’) kagán trónnevet viselte, az utolsó ujgur uralkodót pedig Üge (’bölcs’) kagánnak nevezték. (Nem lehetetlen, hogy e név áll a magyar hagyományokban szereplő Vgec neve mögött is.) 131 De kikövetkeztethető egy másik kund alak is, amely hadsereget vagy csapa tot jelentett, s azután nagy karriert futott be a muszlim világban: az arabban és a törökben dzsund/dzsünd formában honosodott meg, szintén ’katona/sereg’ jelentésben, s ennek képzett alakja a dzsündí, amellyel a lovasokat jelölték. 132 Ugyanezen szó tűnik fel a szír Nagy Sándor-regényben is kundákór formában, amelyről egy széljegyzet azt állítja, hogy seregvezért (szeraszker ) jelent, 133 s va lószínűleg a kund-ávar , ’sereget vezető’ kifejezés rejtőzik mögötte. Ez az adat már csak azért is érdekes, mert a mű, amelyben fellelhető, egy iszlám kor előtti (azaz 7. század előtti) késő szászánida alkotásra megy vissza, amely így a szót is jól datálja. 134 A perzsa kund/ kundá alakok összefüggése a kndh-vel mindemellett nyelvészeti magyarázatot is igényelnek. c) Magyar személy- és helynévi adatok, a Kend-ek Az 1910-es és 1920-as években a hasonlónak tűnő régi magyar személy- és helynévi adatokat is bevonták a kutatásba. Számos régi magyar méltóságnév nyomot hagyott a személy- és helynévi állományban, így joggal gondolhatták, hogy a kndh esetében is valami hasonló történhetett. Megjegyzendő azonban, hogy hasonló alakú magyar méltóságnévről Ibn Ruszta szövegének ismertté válása előtt nem esett szó a kutatásban, hiszen ilyesmi a régebb óta ismert 131 B. Szabó János – Sudár Balázs: „Vgec-ügyek – Egy elfeledett ősapa”. In: Hadak útján XXIV. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája. Esztergom, 2014. november 4–6. II. Szerk. Türk Attila. Bp.–Esztergom 2017. 223–231. 132 David Neil Mackenzie: A concise Pahlavi dictionary. London 1971. 38. Erre a jelentésre már Schönherr Gyula is felfigyelt, Madzsar Imre pedig ismét felhívta rá a figyelmet, a későbbiekben azonban nem került a kutatás homlokterébe. Schönherr Gyula dr. emlékezete. S. a. r. Morvay Győző. Bp. 1910. 368–369. 133 Fabrizio A. Pennacchietti: Qundâqôr: un hapax siriaco del Romanzo di Alessandro tra filologia e archeologia. In: Afroasiatica Tergestina. Papers from the 9th Meeting of Afro-Asiatic (Hamito-Semitic) Linguistics, Trieste, April 23–24, 1998. Eds. M. Lamberti – L. Tonelli. Padova 1999. 71. A szó névként egyébként indoeurópai nyelvi közegben is megjelenik Gundekar/Gundahar formában, eredendően így hívták a Nibelung-ének Guntherét is, első eleme a gund ’háború, konfliktus’ szó. George T. Gillespie: A Catalogue of Persons Named in German Heroic Literature (700–1600), Including Named Animals and Objects and Ethnic Names. Oxford 1973. 55. A Kundakur név Magyarországon is feltűnik az Árpád-korban. Fehértó K. : Árpád -kori személynévtár i. m. 467. 134 Czeglédy Károly: A szír nagy Sándor-legenda. In: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. Bp. 1985. 336–355., itt: 345.
