Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - B. Szabó János . Sudár Balázs: Kende és gyula? A magyar kettős fejedelemség teóriájától a forrásokig
B. SZABó JÁNOS – SUDÁR BALÁZS 957 Kundádzsiknak hívtak. 126 Számunkra most az apai név érdekes, amely eset leg származhatna a künde szóból, amelyet kicsinyítő képzővel láttak el. 127 Czeglédi úgy gondolta tehát, hogy a név alapját a künde szó képezte. Ez persze önmagában még nem igazolja egy ilyen kazár méltóságnév meglétét, de a szó esetleges létezésére utalhat. Az elmélet azonban továbbfejlődött. Kundádzsik neve ugyanis nem egyeztethető a kndr kagán nevéből emendált kündüvel, hiszen az egyiknek alef , a má siknak egy javított vav volna a végén. Ezért Czeglédi feltételezte, hogy már a kazárban két alak létezett, a kündü és a künde, s mindkettő átkerült a magyarba is. E kettősség azonban – mint említettük – csupán a magyar nyelvben felmerülő lehetőség, a kazárban sem ilyen, sem olyan forma nem adatolható. Czeglédi ötletével további problémák is adódnak: vajon a kundádzs valóban kicsinyítő képzős alak? Itt érdemes megemlítenünk az alánok fejedelmének címét: a 10. században alkotó al-Maszúdí szerint karkundádzsnak nevezték,128 amelyben a kar-t általában önálló szónak szokás tekinteni. Ha a -dzs valóban török kicsinyítő képző, akkor mit keres egy alán uralkodói címben? Másfelől, ha netán létezik egy alán kundádzs méltóságnév, akkor Iszhák apai nevét abból is levezethetjük. A névnek ugyanis ebben a formájában is vannak iráni előzményei: Ferdinand Justi iráni névgyűjteményében a peh n levi kundak / kundag ’mágus, jövendőmondó’ szóra vezeti vissza, 129 amelynek ráadásul létezik egy továbbképzett alakja is, a kudágih ’mágia, asztrológia’. Mindezek után annyi mindenesetre bizonyos, hogy Iszhák apjának a neve minden további nélkül származhat akár az iráni nyelvet beszélő alánoktól, akár valamilyen már iráni nyelvből is. Mégsem teljesen lehetetlen, hogy e neveknek és szavaknak köze van a kndh kérdésköréhez. Mindezek ugyanis a meglehetősen kiterjedt és jól dokumentálható iráni kund szóbokorhoz tartoznak. 130 A középperzsa időkben elsősorban 126 The History of al -Tabari. Vol . 37. The ‚ Abbasid recovery: The war against the zanj Ends A.D. 879–893/A.H. 266–279. Eds. Jacob Lassner – Philip M. Fields. New York 1989. 89–91.; The History of al-Ṭ abarī. Vol. 36. The revolt of the Zanj, A.D. 869–879/A.H. 255–265. Ed. David Waines. New York 1992. 155., 202. 127 Az ótörök kicsinyítőképzőkre lásd Annemarie von Gabain: Eski Türkçenin Grameri. Ankara 1988. 43. 128 Kmoskó M.: Mohamedán írók I/1. i. m. 148. 129 Ferdinand Justi: Iranisches Namenbuch. Marburg 1895. 158., 166. 130 A szócsalád tanulmányozásának a közelmúltban komoly szakirodalma keletkezett, lásd Garnik Asatrian – Victoria Arakelova: Blunt, Bald and Wise. Iranian kund(-). Iran and the Caucasus 5. (2001) 201–206.; Adriano V . Rossi: Mprs. kundāg ‘indovino’. In: Loquentes linguis. Scritti linguistici e ori entali in onore di Fabrizio A. Pennacchietti/Linguistic and Oriental Studies in honour of Fabrizio A. Pennacchietti. Eds. P. G. Borbone – A. Mengozzi – M. Tosco. Wiesbaden 2006. 613–633.; Rossi, A. V.: Once again i. m. 169–182.
