Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - B. Szabó János . Sudár Balázs: Kende és gyula? A magyar kettős fejedelemség teóriájától a forrásokig
KENDE ÉS GYULA? 954 A Jenyiszej környékén a kemcsik-dzsirgaki türk vagy kirgiz feliraton felnőtt névként (er ati ) Jula szerepel. 117 A Jenyiszej felső folyása mentén számos – bő másfélszáz – kisebb, az orhoniaknál egyszerűbb felirat található, részben más ábécével lejegyezve. A feliratok kora erősen vitatott, jelenleg a 8–10. századra teszik őket. A közvetlenül ide vonható, nem magyar vonatkozású anyag tehát alig maroknyi. Ami szembetűnő, hogy találunk nemzetségnevet (Dulo), törzsnevet (Jula), személynevet (Dula, Gyula, Jula), éppen csak méltóságnevet nem. Ez legalábbis annyit jelent, hogy a méltóságnevekben egyébként olyannyira gazdag sztyeppei török világ e titulust nem nagyon használhatta, s ha egyáltalán volt ilyen, akkor meglehetősen szűk körben vagy rövid ideig lehetett jelentősége. Itt kell megemlítenünk, hogy Kállay Ferenc már 1851-ben felhívta a figyelmet arra, hogy a gyula névvel kapcsolatba hozható „Gollas” heftalita uralkodó (515–544) neve, akiről egy Cosmas nevű utazó emlékezett meg 530 körül.118 Ez az uralkodó azután Gylasként is szerepel, ami valóban figyelemre méltó. Személye egyébként jól ismert, ezért tudhatjuk, hogy itt „Gollas” teljes nevének, Mihragulának/Mihirakulának csak második, görögösen lejegyzett eleméről van szó. A név első eleme egyértelműen Mithraszra utal, a második rész esetében pedig felmerült, hogy talán egy titulusról lehet szó, s ezért lenne számunkra érdekes.119 Harmatta János azonban tisztázta, hogy ez a névelem a születésre utal: Mithrásztól született/Mithrasztól származó.120 A -kula elem egyébként rendre a dinasztiákra utal a helyi megnevezésekben. Mindezek alapján kevéssé valószínű, hogy a magyar Gyula névvel – vagy méltóságnévvel – összefüggene. A magyar forrásokban a gyula elsősorban személynévként szerepel, többek között Erdély 10. századi vezető családjának a fejeit nevezik így, és krónikáink egy honfoglaló vezért is e néven tartanak számon. A lejegyzések a Giula, Iula, Gula, Geula alakok között ingadoznak, és a középkorban kifejezetten gyakorinak számítanak. Megőrződött azonban helynevekben (Gyula, Kisgyula [Baranya]), valamint családnevekben (Gyulaffy, Gyulaházi) is.121 Az tehát mindenképpen el-117 Magyar fordítása: Kakuk Zsuzsa: Örök kőbe vésve. A régi török népek irodalmának kistükre a VII-től a XV. századig. Bp. 1985. 28. 118 Kállay Ferenc: A ‚gylas és carchan régi magyar nevek’ jelentéséről. Magyar Academiai Értesítő 10. (1850) 5. sz. 265. 119 Adesh Katariya: Ancient history of Central Asia. Yuezhi origin royal peoples: Kushana, Huna, Gurjar and Khazar Kingdoms. 2007. 217. (https://bit.ly/2ICOEyj, letöltés 2019. jún. 20.) A kér7-dés ismételt tárgyalását lásd History of al-Tabari V. The Sasanids, the Byzantines, the Lakhmids and Yemen. Ed. C. E. Bosworth. New York 1999. 82. 120 János Harmatta: The rise of the old Persian Empire. Cyrus the Great. Acta Antiqua 19. (1971) 1–2. sz. 6. 121 Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára. XIV–XVII. század. Bp. 1993. 440–441.
