Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - B. Szabó János . Sudár Balázs: Kende és gyula? A magyar kettős fejedelemség teóriájától a forrásokig
B. SZABó JÁNOS – SUDÁR BALÁZS 951 vezethettek a kende olvasathoz. A szó e formában gyökeresedett meg, így szerepel a századforduló nagy lexikográfiai vállalkozásában, a Pallas ban is, ami minden bizonnyal hozzájárult a népszerűségéhez. Úgy tűnik, mára a szó így gyökeresedett meg a magyar nyelvben, amelyet az egyre népszerűbbé váló Kende személynév is rögzít. Az 1900-as évek elején azonban új elképzelések tűntek fel e téren. Előbb Munkácsi Bernát, majd Pais Dezső érvelt a kündü olvasat mellett, amelyet később Ligeti Lajos mongol párhuzamokkal támogatott meg.100 A kérdés ekkor átlendülni látszott ezen olvasat felé. Néhány évtizeddel később azonban Czeglédi Károly, érzékelve a kndh betűsor és a kündü olvasat egyeztetetési nehézségét, előállt a künde olvasattal, amelyet egy Iszhák bin Kundádzsik nevű kazár származású abbaszida vezér nevére épített.101 A későbbiekben e három olvasat (kende, künde, kündü) bukkant fel a különféle szakmunkákban, bármiféle kitapintható rendszer nélkül. A legkülönösebb talán az, hogy igazi elemzés nem született a szóról és annak lehetséges hangalakjáról. Pedig az arab betűs szövegben olvasható betűsor több tucatnyi lehetséges – két vagy akár három szótagos – olvasatot kínál, amelyek között pusztán filológiai alapon nem tudunk dönteni. Ugyanezen betűkkel kell leírni például az arab Kinda törzs nevét, de nem volna lehetetlen a Kanada vagy Kenede olvasat sem. (Kandahár nevének pastu lejegyzése éppen így kezdődik.) A kende vagy künde alak voltaképpen önkényes választás eredménye, és a jóval későbbi analógiákra épül. A kündü olvasat pedig – bár teljességgel nem zárható ki – kevéssé valószínű. 102 A dzslh és a kndh értelmezési kísérletei Az olvasat – és persze a történeti értelmezés – kialakítását hathatósan segítheti a szó hátterének ismerete. A kutatás természetesen ezekkel a kérdésekkel is foglalkozott, a továbbiakban áttekintjük a felvetett lehetőségeket, illetve további kutatási irányokat vázolunk fel. 100 Munkácsi Bernát: Kisebb közlések. Keleti Szemle 10. (1909) 179–180.; Pais D.: A gyula és a kündüh i. m. 170–176.; Ligeti Lajos: Kündü. Nyelvtudományi Közlemények 48. (1931) 1. sz. 53. 101 A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Szerk. Györffy György. Bp. 1958.; Czeglédy, K.: Das sakrale Königtum i. m. 20–24. 102 A Dzsajhání-hagyomány korai szövegeiben egységesen kndh betűk szerepelnek, az utolsó helyen sehol sem áll egyértelműen u-ra vagy ü-re utaló vav . Ennek alapján kutatóink jelentős része elvetette az ü-s olvasat lehetőségét, a közelmúltban azonban Ormos István ismét lehetőséget látott erre. Ormos, I.: Magyars i. m. 39.
