Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Sudár Balázs: A turbános morvák esete a korai magyar szállásokkal. A Hudúd al-álam és a magyar őstörténet
SUDÁR BALÁZS 97 tennünk a kérdést, hogy hol vannak maguk az elvándoroltak, a (leendő) honfoglalók? Etelközben, a Dnyeper–Dnyeszter régiójában a Hudúd egyértelműen a belső bolgárokat jelzi. Őket a kissé bizonytalan földrajzi kép miatt első pillanatban a dunai bolgárokkal is azonosíthatnánk,64 csakhogy ennek ellentmondanak a további információk: a ruszoktól nyugatra élő szaklábok a belső bolgároktól is nyugatra élnek, és ők azok, akik határosak Bizánccal, míg az említett bolgárok nem. Ráadásul a mű ez utóbbiakat városokkal nem rendelkező, nomadizáló társaságként írja le, ami nem volna igaz a dunai Bulgáriára, de egybevág a pontuszi sztyeppéről alkotott általános – és valós – képpel. (A Dzsajhání-hagyomány éppen így írja le a magyarokat is.) Ráadásul a Hudúd szerzője tud a dunai Bulgáriáról, pogányként – azaz nem muszlimként – írja le őket burdzsán, illetve bulgár néven, Bizánc északnyugati határvidékén.65 A belső bolgárok tehát nem lehetnek ők. Ha a munka 895 előtti állapotot rögzít, akkor nekik kellene azonosnak lenniük az etelközi magyarsággal, azt viszont nehéz volna megindokolni, hogy ők miért bolgár néven szerepelnének. 3. A harmadik lehetőség szerint a kép 895 utáni. A türk besenyők még Levédiában vannak, az említett madzsgarík egy hátramaradt töredék, a honfoglalók pedig már a Kárpát-medencébe költöztek, a Hudúd látóterén kívülre. Ebben az esetben a belső bulgárok lehetnek valóban bulgárok, akik a kialakult hatalmi vákuumban, a magyar politikai „ernyő” alól kikerülve váltak láthatóvá a kortársak számára.66 A 10. század első felében további utalásokkal is rendelkezünk rájuk nézve. A Régmúlt idők elbeszélése szerint például 945-ben a ruszok és a bizánci császár egyezményt kötöttek egymással, amelyben a következő kitétel is szerepelt: „ha fekete bolgárok érkeznek, hogy a korszunyi (khersoni) területeket feldúlják, akkor elvárjuk a rusz fejedelmeitől, hogy ne engedjék be őket, mert különben kárt okoznak az ő földjeiknek is.”67 A bizánci uralkodó krími érdekeltségeit félti, amelyet értelemszerűen északról fenyegethet támadás, ez azonban nem visz közelebb a megoldáshoz. Az már inkább, hogy a ruszoknak kellene megakadályozniuk ezt. Valószínűleg nem a volgaiakról lehet szó, hiszen ők túlságosan messze voltak, talán inkább a pontuszi térség vehető számításba, amire a Hudúd adata is utal. Elgondolkodtató a DAI információja is a fekete bolgárokról, akik Bizánccal is hadban állnak.68 Hogy a Fekete-tenger északi partvidékének viszonyai nem 64 Így tesz a Kristó Gyula szerkesztette HKÍF lábjegyzetírója is, Minorsky nyomán. HKÍF 42. (Hudūd–Minorsky 440.) Zimonyi István és Hansgred Göckenjan a vunundurokat és a belső bulgárokat egyaránt a dunai bolgárokkal tekinti azonosnak. Lásd Göckenjan, H. – Zimonyi, I . : Orientalische Berichte i. m. 214. 65 Hudūd–Minorsky 53., 157., 158. (A burdzsán-kérdés elemzése külön tanulmányt érdemelne.) 66 Így interpretálja a kérdést Boris Zhivkov, lásd Zhivkov, B.: Khazaria i. m. 137., 138., 143. 67 Régmúlt idők elbeszélése i. m. 54. 68 DAI 137.
