Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Sudár Balázs: A turbános morvák esete a korai magyar szállásokkal. A Hudúd al-álam és a magyar őstörténet
A TURBÁNOS MORVÁK ESETE A KORAI MAGYAR SZÁLLÁSOKKAL 98 túlságosan egyszerűek a 10. század első felében, azt a muszlim földrajzi irodalom is mutatja. Az al-Balhí féle iskola tagja, al-Isztahrí (930 körül) szerint például a kazároktól nyugatabbra a besenyők, tőlük nyugatabbra pedig Bizánc található. Ez meg is felel az elvárható helyzetnek: a pontuszi sztyeppe tehát besenyő kézben van. Csakhogy a Fekete-tenger északi partján létezik egy Külső Baskír nevű terület, ennek városa a környék kikötője. Ugyane terület az al-Balhí-hagyomány későbbi, 977-ben alkotó szerzőjénél, Ibn Haukalnál is szerepel, de ott már jelző nélkül (Bulgár), és a szerző a Volga menti városként értelmezi. 69 Végezetül érdemes egy pillantást vetnünk a madzsgarík helyére a Hudúd alálam szerkezetében. Mint említettem, összesen 52 népet/országot írt le a szerző, szabályos rendszerben, három láncolatba tagolva. Kelet-Európára viszonylag sok, 15–16 fejezet jutott, amelyek éppen két láncolat végső szakaszához tartoznak. Az első sorozatot a sztyepperégió északi sávja képezi, amely jobbára török népeket foglal magába. Ezt a szempontot maga a szerző is megfogalmazza a sorozat zárásaképpen: „mindazok, amiket elmondtunk, a világban létező türk/török népek különböző csoportjai”. Kelet-Európában a láncolat vége található, az oguzok (11), a török besenyők (12), esetleg a kipcsakok (13) és végezetül a madzsgarík (14). Tehát a Hudúd szerzője ide, a türkök közé helyezi elődeinket, lényegében mint a csoport legnyugatibb tagját. A második sorozatnak szintén az utolsó láncszemei feküdtek e térségben, nyugat felől közelítve a régiót: szaklábok (36), ruszok (37), belső bolgárok (38), morvák (39), kazár besenyők (40), alánok (41), Szarír (42), kazárok (43), burtászok (44), barádászok (45), vunundurok (48), végezetül, kiegészítésként pedig Bulgár és Szuvár városa. Kiemelném, hogy a szerző az általunk török nyelvűnek gondolt belső bulgárokat, a kazár besenyőket, a vunundurokat és a kazárokat nem számította a türkök közé, ami különösképpen a besenyők esetében tűnik meglepőnek, de egyben elárulja, hogy a szerző számára a türk-lét nem etnikumhoz vagy nyelvhez kötődött. Így még figyelemre méltóbb, hogy a magyarokat ebbe a csoportba sorolta. 70 Összefoglalva a fentieket. A Hudúd al-álam minden más szerzőnél koheren sebb földrajzi képpel rendelkezett Kelet-Európáról, amely javarészt egyeztethető a tényleges földrajzi viszonyokkal is. Ezen belül értelmezhető a madzsgarí szállásterület, amely egészen biztosan nem azonos Etelközzel, és lakóiban inkább egy leszakadt magyar töredéket kell látnunk, amely talán az Oka és a Volga félkaréja által felölelt területen élt, s amelyre egyébként ráillik a madzsgarí-leírás vizekben 69 Kmoskó M.: Mohamedán írók i. m. 18., 60. 70 A türk népnév értelmezésének kérdésre lásd Zsidai Zsuzsanna: Turkok az arab forrásokban – problé mafelvetés egy népnév értelmezése kapcsán. Keletkutatás 25. (2013) ősz 5–18.; Vásáry István: Hunga rians and Mongols as „ Turks ” : On the Applicability of Ethnic Names. In: Between Byzantium and the Steppe. Eds. Ádám Bollók – Gergely Csiky – Tivadar Vida. Bp. 2016. 537–543.
