Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - B. Szabó János . Sudár Balázs: Kende és gyula? A magyar kettős fejedelemség teóriájától a forrásokig
B. SZABó JÁNOS – SUDÁR BALÁZS 939 gondolkodást a Pray és Hóman által járt útra, vagyis a dinasztiához érdemes méltóságnevet keresni, ha lehet [...],61 s „ami a forrásokból – de korántsem fel tétlenül a muszlim forrásokból! [a szerzők] – előáll, az a szakrális fejedelemségre bizonyság, de ehhez elsődlegesen a turul mondát lett volna célravezető emlékezetbe idézni.”62 Mi több, legújabb összefoglaló művében már Tóth Sándor László is eltekintett attól, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzen a muszlim források adataira. 63 Ami miatt a „szakrális fejedelemség”, a „kettős fejedelemség”, illetve a „szakrális kettős fejedelemség” gondolatának összefonódó s figyelemre méltóan tartós „karrierje” tudománytörténeti szempontból is tanulmányozásra méltónak tűnik, az a hazai tudomány látszólag egységes, sőt szűk diskurzív terének valójában súlyosan töredezett mivolta. Természetes törésvonalnak tekinthető a generációs váltások során bekövetkező felejtés, ami mellé sajnálatos módon több ízben (1920, 1945–1948) politikailag generált, „irányított” felejtés is társult, így idővel megszokottá vált, hogy a régi irodalmat nem feltétlenül szükséges (legalábbis a nyilvánosság előtt) „figyelembe venni”.64 Meglepően fontos – s egyáltalán nem 61 Szabados Gy.: Magyar államalapítások i. m. 186. Kissé nehezebben követhető, hogy vajon mire is gondolhatott a szerző, amikor úgy fogalmazott: „a magyar uralkodó nem abszolút értékben volt kündü, hanem csak a bokharai tudós elveszett munkája szerint”. Uo. 188. 62 Uo. 185. 63 „Abban is igaza lehet Szabadosnak, hogy nem lehet a statikus képet adó Dzsajháni-hagyomány köré rendezni a többi híranyagot. A muszlim tudósítás nem alkalmas arra, hogy más híradásokból ismert vezérnevekkel egyeztessük, és a tisztségekhez konkrét személyeket rendeljünk.” Tóth S. L.: A magyar törzsszövetség i. m. 489–490., s hasonlóan visszafogott a 201. oldalon is! 64 1920 után a dualizmus korának egyik legtehetségesebbnek tartott történész egyénisége, az őstörténeti kérdésekről is író Marczali Henrik „tűnt el” a porondról (Romsics Ignác: Clió bűvöle tében. Bp. 2011. 591–592.; Dénes Iván Zoltán: Az igazolási eljárástól a nyugdíjazásáig. Marczali Henrik eltávolítása az egyetemről [1919–1924]. Századok 151. [2017] 1333–1362.), s a Nemzeti Múzeum keleti érdeklődésű fiatal régiségtárosa, Supka Géza is áldozatul esett az 1919-es „Kommün” utáni rendcsinálásnak (Bollók Ádám: Ornamentika a 10. századi Kárpát-medencében. Formatörténeti tanulmányok a honfoglalás kori díszítőművészethez. Bp. 2015. 30–33.). 1945 után viszont az előző éra emblematikus személyiségét, Hóman Bálintot vonták politikai szerepvállalása miatt felelősségre (Romsics I.: Clió bűvöletében i. m. 583–584.), így gyakorlatilag a történeti művei is jó időre hivatkozhatatlanná váltak. Majd a kommunista hatalomátvétel árnyékában Alföldi András és Deér József is távozott az országból (Forisek Péter: Tudóssors 1945 után . Adalékok Alföldi András emigrációjához. Debreceni Szemle 15. (2007) 476–490.; Deér József emlékezete. Tanulmányok Deér József (1905–1972) professzor születésének centenáriumára. Szerk. Koszta László. Szeged 2006.), s így 1953 decemberében Czeglédy Károly egy vitaülés anyagában már csupán név nélkül tudott utalni Deér József alig hét évvel korábban megjelent Századok-beli cikkére (A magyar őstörténet kérdései. Nyelvtudományi Értekezések 5. [1955] 30–35.), mert az 1948-ban Svájcba távozó Deért a hatalom damnatio memoriae -val sújtotta, s valószínűleg még az is kínosnak számított az itthon maradóknak, ha a „disszidenssel” korábban egyetértően hivatkozott. A korszak régészeti kutatásának irányaiban is rendkívül fontos szerepet játszott a politika (Langó P.: Amit elrejt a föld i. m. 150–154.), s a korszak neves régész kutatóját, Fettich Nándort is meghurcolták, háttérbe szorították (Langó P.: Amit elrejt a föld i. m. 110–111.). Ugyanakkor joggal merülhet fel a tudománytörténetben bármilyen kazár vonatkozású adat értelmezése esetén a magyar őstörténeti
