Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - B. Szabó János . Sudár Balázs: Kende és gyula? A magyar kettős fejedelemség teóriájától a forrásokig
KENDE ÉS GYULA? 932 történeti hagyományt a történeti kutatások elfogadott forrásai közé, 23 más részt viszont, bár ismerte és használta az akkor legkorszerűbb orientalisztikai szakirodalmat, igen kritikus volt a muszlim források felhasználhatóságával kapcsolatban,24 s – még ha 1908-as intéséről a későbbiekben sokan meg is feledkeztek – összességében így viszonyult a kazár minták sokak által feltételezett követéséhez is: „Megvalljuk, hogy e szövegnek figyelmes elolvasása után sem találjuk benne azt kifejezve, mintha ez írók afféle árnyékfejedelemséget írnának le őseinknél, aminő a kazároknál volt, [jegyzetben: Ha ilyet akartak volna leírni, úgy tesznek, mint a kazároknál, hol »a kagán nem egyéb puszta czímnél, kinek népe nem engedelmeskedik; a kormányzat az isánál van.«] és nem látjuk a dsilának olyan hatáskör tulajdonitását, amilyennel a maiordomusok bírtak. Nem látjuk e szövegben a dsila hadvezéri hatáskörét sem, amit szintén sokszor emlegetnek. A »főkirály« elnevezés ne tévesszen meg; egyszerű emberek e tudósítás szerzői, ne csodáljuk, ha a fogalmakat összezavarják. Ne keressünk e képhez, melyet az arabok adnak ősi államszervezetünkről, analógiákat a kazárok kormányrendszerében. Fejlettebb s már romlottabb viszonyok voltak ott, amilyenekre a magyarnál ekkor, állami létének kezdetén, gondolnunk sem szabad.” [Kiemelés tőlünk] 25 Ám bármennyire tekintélyes szereplőjévé vált is Hóman 1920 után a kor kutatásának, nem állíthatjuk, hogy még az első világháború előtt kidolgozott elképzeléseivel lezárultak volna a viták, sőt, 1945-re olyan helyzet alakult ki, hogy Deér József őszinte kétségbeeséssel írhatta le a Századok hasábjain: „az a történeti kép, mely az ilyen önkényes egyeztetésekből kialakul, már sem az egyik, sem a másik forráscsoport tudósításával nem egyezik s így szükségképen eltávolodik a valóságtól. [...] úgy látszik, mintha a kutatás zsákutcába jutott volna.” 26 Az efféle önkényes „forrásértelmezés” tipikus példájának tekinthető Pais Dezső etimológiai ötleteinek pályafutása. Igen fontos megfigyelés – és tudománytörténeti lehetőség – rejlett az 1931-ben publikált felvetésében, amely szerint a ’fény, fáklya’ és a ’nap’ jelentésű török közszavakból születtek volna a madzsgarok méltóságnevei. Ő egyrészt a török ’nap’ jelentésű kün szóból vezet te le a madzsgar kündü címet, másrészt a második kazár főember jelvényének 23 Hóman Bálint: A honfoglaló törzsek megtelepedése. Turul 30. (1912) 89–114. 24 Uo. 878. 25 Uo. 879. 26 Deér J.: A IX. századi magyar történet i. m. 5., majd ezek után meghökkentő módon ő is előállt egy, hivatásos és képzett tudós tollából nyugodtan hajmeresztőnek nevezhető „forráskorrigálási” és „értelmezési” magyarázattal, amely azután látens módon történeti oldalról megalapozta a több száz évig a kazár birodalomban élő magyarság képzetét. Lásd Bollók Ádám – B. Szabó János: Hogyan tűnt el a De administrando imperio 38. fejezetének kazár forrásaira vonatkozó feltevés a magyar történetírásból? Historiográfiai esettanulmány. Történelmi Szemle 59. (2017) 359–360., 362.
