Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - B. Szabó János . Sudár Balázs: Kende és gyula? A magyar kettős fejedelemség teóriájától a forrásokig
KENDE ÉS GYULA? 930 Ármin ismertették meg vele alapvető munkáikban 1876-ban,12 illetve 1882-ben.13 Ők egyben mindmáig ható érvénnyel le is fektették a később Dzsajhánihagyománynak elnevezett arab és perzsa források „kormányzattörténeti” részének kutatási irányait. Ma már szinte egyáltalán nem hivatkozott műveik ugyanis több olyan megállapítást tartalmaznak, amelyet a korszakkal foglalkozó kutatók többsége – jobbára tudtán kívül – szinte a mai napig elfogad. Figyelemre méltó, hogy ez az értelmezési keret már az előtt megszületett, hogy a kutatók megismerhették volna Gardízi párhuzamos perzsa szövegrészletét, amellyel a későbbiekben még jobban alátámaszthatták elképzeléseiket. Lássuk Vámbéry megállapításait! 14 – A honfoglalás előtt a magyarok többszörösen tagolt uralmi struktúrában éltek, egyik fejedelmük címe a kende/kündü, másik fejedelmüké pedig a dsila/ dsula volt. 15 – A kende/kündü titulusa kazár eredetű, mivel Ibn Fadlan műve szerint a kazár hatalmi struktúrában is volt egy kender/kündür kagán nevezetű méltóság. 16 – A kündü szó a mongol és altáji török nyelvekből ismert, jelentése ’tisztelet, tekintély’. 17 – Ebből következne, hogy „a kündü-khakan a »tiszteletbeli fejedelem« jelentést foglalja magában, tehát helytartó-, tiszteletbeli fejdelem-félét jelent, a mint ez Ibn Fozlan előadásával meg is egyezik”. 18 – A Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár nevével fémjelzett De administrando imperio (a továbbiakban: DAI) című 10. század közepi műben olvasható gilasz méltóságnév megfeleltethető az Ibn Ruszta szövegében szereplő dsila/ dsula méltóságnévnek: a „két egymástól oly messze álló forrásnak ez összhangzását valóban nem lehet eléggé méltányolnunk [...], mert ez a régi magyarok politikai azon időbeli (889 előtt) király tulajdon neve ds i 1 a, tehát Dsila, a mi a magyar Gyila, Gyula ejtésnek felel meg.” (Uo. 475.) 12 Hunfalvy Pál: Magyarország ethnographiája. Bp. 1876. A számunkra most fontos részletről már ekkor szinte tökéletes fordítást közölt: „Fejedelmök 20,000 lovassal indul ki hadjáratra, s Kende-nek nevezi magát; ez méltóságnév, tulajdonneve dsile. Minden magyar szavát fogadja a dsilé-nek, akár támadó, akár védelmező hadakozásra szólítja fel őket.” (Uo. 201.) 13 Vámbéry Ármin: A magyarok eredete. Ethnologiai tanulmány. Bp. 1882. 14 A két forrásszöveg párhuzamos értelmezési lehetőségeiről lásd István Ormos: Magyars in the Jayhānī tradition: Reflections on István Zimonyi’s book „Muslim sources on the Magyars”. E-book. Bp. 2017. 15–16. 15 „A kozaroknál nem a khakán, hanem az Isa, a magyaroknál is nem a király, a Kende, hanem a dsile gyakorolja a hatalmat, csupán a bolgároknál van egy kézben a méltóság és hatalom.” Hunfalvy P.: Magyarország i. m. 203.; Vámbéry ezt többféleképpen is értelmezte: ő a kendét másfelől, mint valami segítőt, valamiféle „nagyvezírt” pozícionálta a magyar „kagán mellé”. (Vámbéry Á.: A magyarok eredete i. m. 81., 93.), s már ekkor feltűnt nála a később oly fontosnak bizonyuló japán párhuzam is. 16 Vámbéry Á.: A magyarok eredete i. m. 93., 137. 17 Uo. 93. 18 Uo.
