Századok – 2019
2019 / 5. szám - A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MÉLYRÉTEGEI - Vörös Boldizsár: Egy hivatalnok párhuzamos naplói a Tanácsköztársaságról
917 SZÁZADOK . () . SZÁM Vörös Boldizsár EGY HIVATALNOK PÁRHUZAMOS NAPLÓI A TANÁCSKÖZTÁRSASÁGRÓL* Az elmúlt évszázadok során keletkezett és nagy számban fennmaradt naplók közül különösen érdekesnek számít egy párhuzamos feljegyzéssorozat, amelyet írója éveken keresztül vezetett: az egyikben magánéletének eseményeit, a másikban a magyar és az egyetemes történelem aktuális mozzanatait örökítette meg. E naplók szerzője Lowetinszky János József, aki 1866-ban született Pesten és itt is nőtt fel. 1918 és 1920 között Pest–Pilis–Solt–Kiskun vármegyénél dolgozott kishivatalnokként. A magyarországi forradalmak idején a kezelőtisztviselők, a segéd- és a szolgaszemélyzet főbizalmija lett. 1919. május 17. – június 7. között a vármegyeháza gondnoka is volt, ám június 27-én rendelkezési állományba helyezték és így érte meg a Magyarországi Tanácsköztársaság (a továbbiakban: Tanácsköztársaság) bukását is. 1935-ben halt meg. Világszemléletéről összefoglalóan Balogh János Mátyás azt írta, hogy a magyar mellett (noha nem léteztek magyar felmenői, szülei cseh–morva származásúak voltak) egy lengyel származású ükapa révén lengyel identitása is volt. Az osztrákokról és általában a szlávokról – bécsi és morvaországi rokonságának meglétével együtt – nem volt jó véleménnyel, mint ahogyan a zsidókról sem. Lowetinszky római katolikus, hosszú ideig függetlenségi párti volt, aki az 1920-as évek elején ezt írta önmagáról: „Nagy soviniszta voltam, de a háborús és utána következő, különösen az utána következő évek kiábrándítottak.” 1 Naplóit évtizedeken keresztül vezette, hosszú időn át párhuzamosan két sorozatot is, ilyen feljegyzéseket készített a Tanácsköztársaság fennállásának heteiben is.2 1919. június 26-ai, a korabeli álhírekkel kapcsolatos szavaiból tudjuk, hogy * A tanulmány a Budapest Főváros Levéltára és az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport szervezésében megrendezett Mérlegen a Tanácsköztársaság című konferencián (2019. május 15–16.) elhangzott előadás írott, bővített változata. 1 Lásd Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény (a továbbiakban: FSzEK BpGy), B 0910/209. Juventus ventus 19. E kötetben, a Proletárdiktatúra című részben Lowetinszky összefoglalóan is áttekintette tevékenységét a Tanácsköztársaság idején, lásd Uo. 27–31. A korabeli szövegeket a mai helyesírással közlöm, a kurziválások az idézetekben az eredeti kiemeléseknek felelnek meg. A naplóíróról lásd például Balogh János Mátyás: Švejk-jegyzetek. https://bit.ly/2JdPcL9 (letöltés 2019. máj. 8.); Uő: Kisemberek kishitelei a 19. század végi Budapesten. Aetas 25. (2010) 2. sz. 123–124. 2 Lowetinszky magánéletének eseményeit megörökítő ekkori naplóját lásd FSzEK BpGy B 0910/209. 1918–19 évszámokkal ellátott kötet; a magyar és az egyetemes történelem eseményeit tárgyaló ekkori naplóját lásd FSzEK BpGy B 0910/209. 1919 évszámmal ellátott kötet. A történelmi tárgyú naplóban a Tanácsköztársaság időszakának megörökítését szolgálta az a sajátos eljárás is, hogy márc. 22. – aug. 2. közötti feljegyzéseit a hivatalnok csaknem végig vörös színű tintával írta, ekként alkalmazva a diktatúra egyik legfontosabb jelképét: a vörös színt. A naplókról lásd például Negyven év óta vezetett naplóját
