Századok – 2019
2019 / 5. szám - A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MÉLYRÉTEGEI - Veszprémy László Bernát: Baloldali antiszemitizmus, anticionizmus és a zsidó vagyon államosítása a Tanácsköztársaság idején
BALOLDALI ANTISZEMITIZMUS, ANTICIONIZMUS ÉS A ZSIDÓ VAGYON ÁLLAMOSÍTÁSA 916 Összefoglalás Összefoglalásképp elmondható, hogy az antiszemita sztereotípiákban meghonosodott kommün-kép (zsidódiktatúra stb.) nem különösebben meglepő módon semmilyen módon nem igazolódik, ha megvizsgáljuk a zsidóság szenvedéseinek mértékét a Tanácsköztársaság alatt. Ezen eddig kevéssé feltárt téma kutatása során arra jutottunk, hogy a zsidóságot – cionistákat, hitközségeket és a zsidó polgárságot – gyakori üldöztetés érte a Tanácsköztársaság idején. Ennek ideológiája a baloldali antiszemitizmus volt, melynek vallás- és nacionalizmusellenes éle világosan megjelent a kommün vezetőinek, hivatalos kiadványainak és sajtójának retorikájában. Ez a progresszív antiszemitizmus nem egyszer zsidó származású kommunisták részéről mutatkozott meg. A cionista mozgalmat egy rövid, joviális időszakot követően üldözni kezdték, külön figyelmet fordítva pénzforrásaik elvételére. A hitközségeket éppen úgy szocializálták, mint a keresztény felekezeteket, kiemelkedő arányban foglalva le tőlük a felekezeti vagyont, ám az erőszakos incidensektől megkímélve őket. A zsidó magántulajdont nemcsak az önkényeskedés, de az állami szocializálás sem kímélte. Kiemelkedő arányban vettek el pénzintézeteket és földbirtokokat zsidó tulajdonosoktól. A zsidóság a túszszedések áldozatai között is felülreprezentált volt, de a vörösterrorban is számarányukat meghaladóan vesztették életüket zsidó személyek. Országos számarányához képest tehát a zsidó lakosságot nagyobb arányban érintették a kommün negatív intézkedései. LEFTIST ANTI-SEMITISM, ANTI-ZIONISM AND THE NATIONALIZATION OF JEWISH PrOPErTY DUrING THE HUNGArIAN rEPUBLIC OF COUNCILS By László Bernát Veszprémy SUMMArY The study explores the problem of the persecution of Jews by the republic of Councils of Hungary, a topic hitherto neglected by Hungarian historiography. Searching for examples of leftist anti-Semitism, the author demonstrates that anti-Zionism, anti-Judaism and especially the identification of Jews with capitalism were frequent topoi in the speeches of communist leaders and in the official press, communiqués and pamphlets of the regime. The Zionist movement was a key target of persecution under the republic of Councils, while Jewish synagogues were strongly affected by the nationalization of ecclesiastical wealth. Yet the greatest damage was caused by the socialization of Jewish private property, predominantly financial establishments and land, which concerned the Jews to a greater extent than other social groups. The former also fell victim to looting by riotous mobs, and were likewise over-represented among the victims of hostage-taking and red terror.
