Századok – 2019
2019 / 5. szám - A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MÉLYRÉTEGEI - Veszprémy László Bernát: Baloldali antiszemitizmus, anticionizmus és a zsidó vagyon államosítása a Tanácsköztársaság idején
BALOLDALI ANTISZEMITIZMUS, ANTICIONIZMUS ÉS A ZSIDÓ VAGYON ÁLLAMOSÍTÁSA 912 eseményekről szóló forráskiadás nemes egyszerűséggel arról tájékoztatja olvasóit, hogy „a Tolna megye területén megalakult termelőszövetkezetekről listát nem találtunk”.183 A legrészletesebb adatokat Csongrád és Heves vármegyékkel kapcsolatban találtuk. Csongrád vármegyében az 1919 áprilisa és augusztusa között szocializált 46 571 holdból legalább 12 371 hold (26,5%) volt zsidó vagy zsidó származású egyének személyes vagy céges tulajdonában,184 ami a zsidóság cirka 4%-os várme gyei lakosságarányához185 képest 6,6-szoros felülreprezentáltságot jelent. Heves vármegyében pedig 42 300 hold szocializált földből legalább 18 700 volt zsidó vagy zsidó származású családok birtokában (44%),186 ami a vármegye 3%-os zsidó lakos ságához187 képest 14,6-szoros felülreprezentáltságot mutat. A „szocializálás” nem csupán egy papírrubrika kipipálásából állt. Az államosítás menetét Oltvai Ferenc tanulmánya részletesen leírta Csongrád vármegye esetében. A Vörös Hadsereg kiszállt a kiskundorozsmai Wolff-gazdaságba és anyakocákat, 8 igáslovat, 30 mázsa rozst, 40 mázsa szenet, fát és más cikkeket rekvirált a helyi direktórium számára a 200 ezer korona uradalmi pénztár mellett.188 A sövényházi Landesberg-birtokra beengedték a helyi szegény lakosokat, és 108 hektoliter bort mérettek szét, majd több száz állatot hajtottak el.189 Hasonló jelenet játszódott le a békési Vésztőn lévő Klein-birtokon: mivel a zsidó gazda nem akarta adni 1060 holdas birtokának egy részét (amivel a direktórium megelégedett volna), ezért az egészet erőszakkal elvették tőle.190 A Veszprém vármegyei Steiner Géza-féle páltelekpusztai uradalmon halálos sérülést szenvedett a zsidó gazda: miután közölte a helyi direktóriummal, hogy „neki Kun Béla nem parancsol”, letartóztatták, megkínozták, s 1920. január 1-én halt meg sérüléseinek szövődményei miatt. Steiner neve 183 A két forradalom Tolna megyében (1918–1919). Szerk. K. Balog János. Szekszárd 1970. 165. 184 Oltvai Ferenc: A Szocializált birtokok Csongrád megyében (1919. Ápr. – Aug.) Levéltári Közlemények 29. (1959) 334–359., itt: 343. A vármegyében Weisz Manfréd 8889 holdját, a Mezőgazdasági Kenderipari rt. (Wimmer Fülöp tulajdona) 2375 holdját, Grünner Fülöp 314 holdját, a Landesberg Jenő-féle bérgazdaság 590 holdját és Wertheimer Miksa 203 holdját szocializálták. A fennmaradó nemzsidó birtokok aránytalan megoszlását mutatja, hogy csupán a Pallavicini-család 12 420 holddal szerepelt a listán. 185 1910-es népszámlálási adatok. https://bit.ly/2XHca7P (letöltés 2019. máj. 14.). 186 A polgári demokratikus forradalom és Tanácsköztársaság Heves megyében, 1918–1919. Dokumentumgyűjtemény. Szerk. Nagy József. Eger É. n. 162–163. Szocializálták a Deutsch család 800 holdas szurdokpüspöki birtokát, a Jungreisz-féle 300 holdas birtokot, Wohl Lipót 600 holdas tari birtokát, Engel Lajos 2800 holdas dormándi birtokát, a Winterberg család 3000 holdas horti birtokát, és a Hatvany család 12 000 holdas teleki és gombosi földjeit. Ehhez hozzá kell tenni, hogy egy másik, az eseményeket csupán részlegesen bemutató forráskiadás további zsidó birtokokat nevez meg, melyek nem szerepelnek az itt idézett válogatásban – utóbbi azonban végigköveti a szocializálást. Lásd A magyar Tanácsköztársaság mezőgazdasági szövetkezetei. Szöveggyűjtemény. Szerk. Füzes Iván. Bp. 1959. 109. 187 1910-es népszámlálási adatok. https://bit.ly/2XHca7P (letöltés 2019. máj. 14.). 188 Oltvai F.: A szocializált birtokok Csongrád megyében i. m. 353–354. 189 Uo. 354–355. 190 Szemere Vera: Az agrárkérdés 1918–1919-ben. Bp. 1963. 252. 12. jegyz.
