Századok – 2019
2019 / 5. szám - A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MÉLYRÉTEGEI - Veszprémy László Bernát: Baloldali antiszemitizmus, anticionizmus és a zsidó vagyon államosítása a Tanácsköztársaság idején
VESZPrÉMY LÁSZLÓ BErNÁT 913 egyébiránt nem szerepel a Váry-féle gyűjtésben.191 A zsidó polgárságtól is elvették a lakásokat, hiszen március 26-án államosították a lakóházakat a Kormányzótanács X. számú rendeletével.192 Edelstein Bertalan budai rabbi „széljegyzetiben” így írta ezt le: „A lakásrekvirálásnál [n]em voltak tekintettel a zsidókra. Behatoltak a magánlakásokba, elvettek szobát, bútort, az amúgy is legelemibb jogában sértett embert még keserű, gúnyolódó megjegyzésekkel megbántva.” 193 A politikailag megbízhatatlan zsidók Felsorolásunk végére maradt a fellépés a politikailag megbízhatatlannak ítélt zsidókkal szemben, a túszszedések és a vörösterror zsidó vonatkozásai. Noha a Tanácsköztársaságnak alig volt ideje teljes körű tisztogatást végezni a közigazgatásban – például gyakori panasz volt a „reakciós” rendőrök és csendőrök Vörös Őrségbe való átvétele –, egyes területeken elkezdték a munkát. Szemléletes, hogy a Budapesti Egyesített Városi Vasutak tisztviselői közül politikai okokból eltávolított 24 főből 13 volt zsidó, a vezető állásukból megfosztottak közül nyolcból négyen, illetve a kikeresztelkedett zsidó igazgatót, Milch Móricot is elbocsátották „politikai bizalmatlanság” okán.194 Pogány József népbiztos egy helyütt arra utalt, hogy a széleskörű szocializálást a „közénk furakodott burzsoá felekezetű [sic!] elemek” akadályozzák, következő mondatában pedig már csak egyszerűen „hitközségi kerékkötőkről” beszélt. 195 S ugyan a túszszedések nem a közigazgatási tisztogatás részét képezik, mégis beszédes, hogy a túszok szedésekor milyen arányt képviseltek a zsidók, és hogy milyen antiszemita jellege lehetett ezen terrorakciónak. Debrecenben a túszok 26%-a, Egerben 28,5%-a, Szombathelyen 31%-a, Sátoraljaújhelyen 43%-a, Veszprémben és Balassagyarmaton 50%-a, Pápán 55%-a (köztük a hitközég elnöke) volt zsidó. 196 191 Steiner Géza szenvedése a kommunisták börtönében. Egyenlőség, 1929. augusztus 10. 11–12. 192 Minden ház a tanácsköztársaságé. Pesti Napló, 1919. március 27. 1. 193 Edelstein Bertalan: A tanácskormány kegyetlenül megvalósította a zsidók egyenjogúsítását. In: „Nekem itt zsidónak kell lenni”. Források és dokumentumok (965–2012). Szerk. Komoróczy Géza. Pozsony 2013. 901–902. 194 BFL, XV.23. 3. d. Jegyzőkönyv, 1919. aug. 11. 195 BFL, XV.23. 3. d. Datálatlan beszédek. (1919. márc. 21. után). Ezzel kapcsolatban érdekes, hogy másutt éppen a „befurakodott” reakciós elemeket hibáztatták: az egyik, számos antiszemita toposszal élő pamflet esetében Horti Emil maga ismerte be, hogy annak terjesztői nem ellenforradalmárok voltak. „Valljuk be őszintén, hiszen tele vagyunk kispolgári elemekkel és ez az egyik legnagyobb bajunk, akik az őszi rózsás a kommunista forradalom után hozzánk kenődtek, ma a szovjet intézményekben ülnek [...] és így terjed ez kifelé.” Lásd BFL, XIV.1.c. 1. d. A Budapesti Forradalmi Központi Munkás és Katonatanács 80-as Intéző Bizottságának jegyzőkönyvei. 1919. jún. 5. 123. 196 Kádár G. – Vági Z.: Hosszú évszázad i. m. 95. Sátoraljaújhelyhez az Egyenlőség adatait használtam, lásd Negyvenhárom százalék zsidó túsz. Egyenlőség, 1921. november 26. 12.
