Századok – 2019
2019 / 5. szám - A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MÉLYRÉTEGEI - Veszprémy László Bernát: Baloldali antiszemitizmus, anticionizmus és a zsidó vagyon államosítása a Tanácsköztársaság idején
VESZPrÉMY LÁSZLÓ BErNÁT 909 A zsidó magántulajdon szétrablása Ha másban nem is, abban a megállapításában bizonyosan igaza volt Tormay Cécile Bujdosó könyvé nek, miszerint a Tanácsköztársaság idején „rabolt az or szág”.154 Ugyan hivatalosan az állam monopóliumot gyakorolt a magántulajdon elvétele felett és halállal büntette a fosztogatást, a gyakorlatban azonban a gazdagok – vagy annak vélt egyének – kifosztása hétköznapi, és csak ritkán szankcionált jelenség volt. Elszigetelt eset volt, amikor kivégeztek két szolnoki lakost, B. G.-t és M. I.-t, mert március 21-én szolnoki polgárokat fosztogattak, mondván: „Ma a mi napunk van”.155 Kivégzésük némileg érthetetlen is, ugyanis a ko rabeli hivatalos propaganda expliciten biztatta a kommün szimpatizánsait az önkényeskedésre. Nehéz lett volna nem a magántulajdon koncepciójának teljes lebontásaként értékelni például az úgynevezett Házkisajátító mozgalom felhívását: „Vegyetek el minden házat, ami nem állami vagy városi tulajdon!”156 Forgács József „elvtárs” a balassagyarmati katonanapon arról szónokolt, hogy „a dolgozó nép szava az Isten szava”,157 egy vidéki propagandalap pedig még tömörebb helyzet-megállapítást tett: „Most minden proletár elmondhatja, amit XIV. Lajos mondott, hogy l’Etat se moi, vagyis: az állam én vagyok!”158 A rablások száma a kommün ideje alatt drasztikusan megugrott,159 Kun Béla pedig maga jelentette ki a fegyveres önkényeskedőkkel kapcsolatban, hogy „ha valaki fegyverigazolvány nélkül tart fegyvert, ha proletár, nem veszedelmes”. 160 Több tömeges fosztogatás is ismert a Tanácsköztársaság alatt, melynek célpontjai a zsidó boltok és a zsidók magántulajdona volt. A Vas vármegyei Táplánfán például „a lopások napirenden voltak. Különösen sokat elloptak dr. (özv.) rosenberg Gyulánétól” – jegyezte fel egy helyi tanító.161 Kiskunhalason a kommün hívei zsidó lakásokat és üzleteket fosztottak ki.162 Egy pápai zsidó emlékezése szerint a kommu nisták – akik között „persze zsidók is voltak” – fölégették a gazdag zsidók házait. 163 A helyi vörös sajtó is hírt adott arról, hogy két hódmezővásárhelyi zsidó ékszerész, Gonda Mór és Imre Károly üzleteit kifosztották, 40 ezer korona értékben hurcolva el értékeket.164 Mindez nem különösebben meglepő, tekintve hogy a kommün saj -154 Tormay Cécile: Bujdosó könyv. Bp. 2009. 72. 155 Sarlós B.: A Tanácsköztársaság forradalmi törvényszékei i. m. 192–193. 156 BFL, XV.23. 3. d. Házkisajátító mozgalom felhívása. 157 Vörös katonanap Balassagyarmaton. Nógrádi Vörös Újság, 1919. április 16. 1–3., itt: 2. 158 A mézesheteknek immár vége. Somogyi Vörös Újság, 1919. május 23. 1. 159 Sarlós B.: A Tanácsköztársaság forradalmi törvényszékei i. m. 193. skk. 160 BFL, XVI.27. 5. d. IV. kerületi munkástanács iratai. 1919. május 12. 5. 161 Katona Attila: Zsidóság és zsidókérdés Vas vármegyében i. m. 134–125. 162 Végső István – Simko Balázs: Zsidósors Kiskunhalason. Kisvárosi út a holokauszthoz. Bp. 2007. 30–31. 163 Komoróczy G.: A zsidók történte Magyarországon i. m. II. 361–362. 164 Kifosztott kereskedés. Vásárhelyi Vörös Újság, 1919. április 2. 2.
