Századok – 2019
2019 / 5. szám - A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MÉLYRÉTEGEI - Veszprémy László Bernát: Baloldali antiszemitizmus, anticionizmus és a zsidó vagyon államosítása a Tanácsköztársaság idején
BALOLDALI ANTISZEMITIZMUS, ANTICIONIZMUS ÉS A ZSIDÓ VAGYON ÁLLAMOSÍTÁSA 908 vagyon likvidálásáért felelős politikai biztos is arról értesítette a Soproni Vörös Újság olvasóit, hogy nemcsak a keresztény egyházakat fosztják majd ki, de „elveszik a zsidó szentegylet vagyonát, még ha sírápolásra szolgál is, mert a proletárállammal összeférhetetlen, hogy a vagyonosok sírjai díszben legyenek, ugyanekkor pedig bogáncs teremjen a proletársírokon”.147 Bizonyos értékes vallási eszközök, példának okáért ezüst Tóraékszerek elvétele a helyi közösségek – így a nógrádi, vasi, nyíregyházi zsidóság – kifejezett tiltakozása ellenére történt.148 Az esztergomi izraelita hitközségtől (nem világos, milyen irányzat) 7316 korona értékű takarékpénztári betétet és 7500 korona névértékű kötvényt koboztak el, illetve államosították a helyi chevra kadisát és betegsegélyező egyletet is, ismét a hitközség tiltakozása mellett. 149 Szintúgy ismert a szombathelyi hitközségektől lefoglalt ingatlanok leltárjegyzéke: 8 ingatlant foglaltak le a kommunisták a neológ hitközségtől, köztük a temetőt, a halottas házat, illetve a temető gondnoki lakását. Ugyanitt az ortodox hitközségtől 6 ingatlant foglaltak le, köztük a tanácstermet, az iskolát, a kóser mészárszéket, egy imaházat és a temetőt. Nem teljesen világos, hogy melyik irányzat chevra kadisájától, ám lefoglaltak 32 820 korona értékpapírt, illetve munkaeszközöket (10 db ásó, kapa, csákány, egy létra, 4 db villanyégő, 1 db takaréktűzhely, 1 db vaskályha). 150 A mexikói úti és amerikai úti izraelita szeretetházakat is kifosztották – noha nem világos, hogy melyik kommunista hatóság tett így –, még az ágyakat is elvitték. 151 A hivatalos összesítés szerint működése alatt a Vallásügyi Likvidáló Hivatal 670 egyházi intézménytől több mint 200 millió korona készpénz-, értéktárgy- és értékpapírvagyont vett el. Az összegnek több mint a fele a katolikus egyháztól származott, ám legalább negyede (44 millió 511 628 korona) az izraelita hitközségektől.152 Az erőszak azonban nagyrészt elkerülte a hitközségeket: a Fáber-perben több vidéki hitközség képviselője is vallomást tett, ezek azonban főleg nem atrocitásokról, hanem a hitközség vagyonának összeíratásáról szóltak: tanúskodott a szentendrei izraelita hitközség elnöke és a helyi szentegylet elnöke, illetve az esztergomi és a kaposvári főrabbi is. Utóbbi a vallomásában kiemelte: kaposvári beszédében Fáber „azzal dicsekedett, hogy a pesti szentegylet több millióra rúgó vagyonát elkobozta”. 153 147 Az egyházi vagyon likvidálása Sopron megyében. Soproni Vörös Újság, 1919. június 22. 2. 148 Fazekas Cs.: A „Vallásügyi Likvidáló Hivatal” i. m. 85. 149 Vezsenyi Péter: Az esztergomi egyházi vagyon likvidálása 1919-ben. Dénes Károly jelentései. Fons 21.(2014) 487–519., itt: 502–503. 150 Katona Attila: Zsidóság és zsidókérdés Vas vármegyében, 1910–1938. Doktori (PhD) értekezés. Pécsi Tudományegyetem. Pécs 2009. 130–131. 151 BFL, XVI.1.c. 1. d. A Budapesti Forradalmi Központi Munkás- és Katonatanács 80-as Intéző Bizottságának ülése, 1919. máj. 15. 255. 152 Fazekas Cs.: A „Vallásügyi Likvidáló Hivatal” i. m. 84. 153 BFL, VII.5.c. 7064. 3. kötet. Fáber Oszkár pere. 257 (Braun Antal), 258 (Weisz Dániel), 289 (Spiegel Ármin), 312 (Herczeg Manó).
