Századok – 2019
2019 / 5. szám - A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MÉLYRÉTEGEI - Veszprémy László Bernát: Baloldali antiszemitizmus, anticionizmus és a zsidó vagyon államosítása a Tanácsköztársaság idején
BALOLDALI ANTISZEMITIZMUS, ANTICIONIZMUS ÉS A ZSIDÓ VAGYON ÁLLAMOSÍTÁSA 904 esetekben egyes tanácsköztársasági vezetők valóban óvni próbálták a zsidóságot – vagy inkább nem akartak fellépni a zsidósággal szemben. Fáber Oszkár perében azt vallotta, hogy Kunfi Zsigmond március 20-án a katolikus és protestáns egyházak likvidálásával bízta meg „egyelőre”, „a zsidóval nem”. Fáber szerint – aki ezzel lényegében önmaga ellen vallott, s akinek ezért nem állt érdekében hazudni – „erre azt mondtam, hogy vagy az összes egyházakat megkapom, vagy lemondok. Erre megkaptam a zsidó hitközségeket is”.111 Fábernek egyébként ismertek antiszemita mozza natok a múltjából: 1911-ben Zomborban ítélték el vallásellenes izgatásért, mikor is többek között a papokat „rablóknak”, az egyházat „maszlagnak”, Szűz Máriát pedig „zsidó menyecskének” nevezte.112 Bizonyos esetekben azonban Kunfi sem kívánt megfeledkezni a zsidóságról, például amikor az izraelita lelkészeket is utasította arra, hogy a szabad vallásgyakorlást garantáló rendeletét olvassák fel a zsinagógákban. 113 A tanácskormány a hitközségeket magánegyesületeknek minősítette, így megszűnt a hitközségi alkalmazottak, tanárok állása,114 a hitoktatás áttelepült a zsinagógákba.115 A nem állami oktatási intézetek átvételéről szóló március 29-ei rendelet a hitközségi iskolákra is kitért, megemlítve, hogy a járulékok fizetése továbbra is az iskolák kötelessége. Ezen iskolákat is figyelmeztették, hogy bárminemű érték elrejtése forradalmi törvényszék elé állítást von maga után.116 Minden jel szerint voltak olyan vidéki zsidó iskolák, melyek támogatták a vallásoktatás megszüntetésének tervét,117 Fürst Béla szabadkai zsidó „hittantanár” pedig azzal került a hírekbe, hogy egy évtizede űzött közösségi szolgálatát lelkesen cserélte a munkáséletre egy szappangyárban.118 Hogy bizonyos zsidó hitközségi kö tődésű egyének – azaz zsidó identitással is rendelkező zsidók – a közösségi auto nómia vagy a judaizmus bizonyos visszafogását támogatták volna, nem teljesen életszerűtlen. Egyes zsidó szervezetek a proletárdiktatúra első hónapjában még fenntartották működésüket, így a budapesti Zsidó Nőszövetség,119 a józsefvárosi Zsidó Népkör,120 a Szocialista Párt zsidó nemzetiségi frakciója, 121 vagy vidéken 111 BFL, VII.5.c. Fáber Oszkár pere. 1. kötet. 10. Fáber vallomása, 1919. aug. 17. Akár azt is lehetne feltételezni, hogy Fáber azért emelte ki az izraelita egyházak likvidálását, hogy „jó pontokat gyűjtsön be” az antiszemita Horthy-rendszer bírósága előtt, ám perében az izraelita egyházak anyagi sérelmei épp, hogy vádpontként szerepeltek – így hát semmi előnye nem származhatott a vallomásból. 112 BFL, VII.5.c. 7064. 1. kötet. Fáber Oszkár pere. 62. 1911. nov. 6-ai ítélet. 113 rendelet a vallásszabadságról. Kalocsai Néplap, 1919. április 26. 1. 114 Komoróczy G.: A zsidók története Magyarországon i. m. II. 364. 115 Hitoktatás a budai hitközségben. Egyenlőség, 1919. április 12. 9. 116 BFL, XV.23. 4. d. A forradalmi kormányzótanács XXIV. K. T. E. sz. rendelete. 117 Köte Sándor: A Tanácsköztársaság közoktatáspolitikai és pedagógiai törekvései. Bp. 1979. 49. 118 Tisztviselők a gyalupadnál. Pesti Napló, 1919. március 26. 6. 119 A Zsidó Nőszövetség. Jövőnk, 1919. március 30. 11. 120 A Józsefvárosi Zsidó Népkör. Jövőnk, 1919. április 14. 11. 121 Zsidó kommunista munkások egyesülete. Egyenlőség, 1919. április 12. 9.
