Századok – 2019
2019 / 5. szám - A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MÉLYRÉTEGEI - Veszprémy László Bernát: Baloldali antiszemitizmus, anticionizmus és a zsidó vagyon államosítása a Tanácsköztársaság idején
VESZPrÉMY LÁSZLÓ BErNÁT 903 közepére a Magyarországi Cionista Szervezetet betiltották,106 megszűnt a Zsidó Szemle és a Múlt és Jövő publikálása is. Fáber a cionista mozgalomnak különös figyelmet szentelt: A Budapesti Forradalmi Központi Munkás és Katonatanács 80-as Intéző Bizottsága június 5-ei ülésének jegyzőkönyve szerint arról beszélt, hogy „a cionistákat még nem tudták megcsípni, de meg fogják őket csípni, mert rettenetesen dugják a pénzt. Felkéri az elvtársakat, hogy ahol elrejtésekre jönnek rá, haladéktalanul értesítsék őt”. Beszédében kiemelte, hogy tervei szerint a vagyont rejtegetőket feltétlenül forradalmi törvényszék elé állítják.107 Ismert, hogy júliusban a VI. kerületben felszólították a Zsidó Nemzeti Alap perselyeit rejtegető – nyilván zsidó, cionista – „lakókat”, hogy 48 órán belül szolgáltassák be a palesztinai földvásárlásra gyűjtött összegeket a kommunista államnak. 108 Beregi megemlítette emlékiratában, hogy személyesen tiltakozott Kun Bélánál, mikor a tanácskormány „koncentrációs táborba” akarta helyezni a galíciai zsidókat. Emlékiratát azonban itt némi kritikával kell kezelni: egyrészt Beregi láthatóan párhuzamot akart vonni a korabeli események és a holokauszt között („A Hitlerizmus már felütötte a fejét”), másrészt a tanácskormány nem akarta „koncentrációs táborba” zárni a galíciai zsidókat, és egyébként sem valószínű, hogy a törékeny modus vivendit kihasználó Beregi személyesen Kunnál tiltakozott volna. Abban azonban kétségkívül igaza lehetett, hogy a tanácskormány néhány korabeli intézkedésében már akkor is látható volt a zsidóellenes él – mind a zsidóság szemével, mind pedig azon antiszemiták részéről, akiknek támogatását praktikus okokból esetleg meg akarhatták nyerni a kommün vezetői. „Kun Béla ugyanazokat az eszközöket használja a népharag levezetésére, mint minden gyenge kormány: hogy a zsidók ellen hoz rendeleteket” – foglalta össze emlék irataiban.109 Beregi állítása szerint anyagi helyzetük valóban megingott a kommün alatt, a mozgalom minden költségét a Károlyi-forradalom alatt alapított cionista Karhatalmi Századok hátra maradt, fel nem vett zsoldjából fizette. 110 A hitközségek és a judaizmus helyzete A zsidó hitközségek, a judaizmus és a kommün kapcsolata a mai napig feltáratlan kutatási területnek számít. Mint utaltunk rá, propagandájában a Tanácsköztársaság időnként támadta a judaizmust és a rabbiságot. Úgy néz ki azonban, hogy bizonyos 106 Komoróczy G.: A zsidók története Magyarországon i. m. II. 366. 107 BFL, XVI.1.c. 1. d. A Budapesti Forradalmi Központi Munkás és Katonatanács 80-as Intéző Bizottságának jegyzőkönyvei. 1919. jún. 5. 58. 108 Munkás és katonatanácsok közleményei. Népszava, 1919. július 27. 8. 109 CZA, A129/2. Beregi Ármin önéletrajzi emlékezései (1950. január). 16. 110 Uo.
