Századok – 2019
2019 / 5. szám - A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MÉLYRÉTEGEI - Veszprémy László Bernát: Baloldali antiszemitizmus, anticionizmus és a zsidó vagyon államosítása a Tanácsköztársaság idején
VESZPrÉMY LÁSZLÓ BErNÁT 901 galíciaiaktól, akiknek „pusztulniuk kell”, mert eleszik a „drága kenyeret” a „dolgozók országából”.94 A Népszava sokkal érzelemmentesebb tudósítása szerint a galíciai zsidókat zsinagógáikban is figyelmeztették a készülő razziára és az ország elhagyására való kötelességükre. A lap azt is megosztotta, hogy a zsidókat külön vonaton vitték a határra, és hogy összesen 1600 főt deportáltak így. 95 Az anticionista politika A cionista mozgalom kapcsolata a Tanácsköztársasággal összetett volt, ám összességében véve elmondható, hogy a rezsim egy rövid időszaktól eltekintve a zsidó nacionalista mozgalmat sem kímélte. 1919 novemberében budapesti cionisták arról értesítették a mozgalom szervezeti központját – egy zavaros angolságú levélben –, hogy „a kommunizmus elpusztította az eredményeket, amiket el akartunk érni [sic!], elnyomta a lapunkat, felszámolta ügyeinket [sic!] és lefoglalta vagyonunkat [...]. Arra kényszerültünk, hogy jobb idők hasadását várjuk”.96 Válaszukban külföldi kollégáik biztosították őket arról, hogy „nem meglepő, hogy a bolsevik uralom megbénította a cionista tevékenységeket” – nyilván arra utalva ezzel, hogy a kommunizmusnak a zsidó nacionalizmust sem kímélő jellegét ekkorra már jól ismerték külföldön is.97 Beregi Ármin cionista, a cionista szövetség volt elnöke utal rá emlékiratában, hogy „a kommunizmus alatt cionista élet alig volt”,98 és ismert, hogy neves cionisták valóban inaktivitásba készültek az időszak alatt. Komoly (ekkor még Kohn) Ottóról mozgalmi forrásokból szintúgy ismert, hogy a Tanácsköztársaság alatt „visszavonult könyvei közé”, mivel úgy vélte, hogy a zsidóság feleslegesen áll „a magyar nép élére”, miközben saját népének ügyeivel, a zsidó állam építésével kellett volna foglalatoskodnia.99 Szintúgy ismert, hogy két másik emblematikus magyar cionista, a már említett Schönfeld lapszerkesztő és Simon Lajos publicista hasonlóan önkéntes száműzetésbe vonultak. 100 Exponáltabb volt azonban Beregi, aki korábban a Károlyi-forradalom lelkes híveként, majd antikapitalista meggyőződésű, „nazarénus” cionistaként egyfajta „közvetítő” szerepre vállalkozott munkahelye, az Országos Árpolitikai Tanács korábbi dolgozói – elsősorban Degré Miklós volt elnök –, illetve a tanácskormány között. 94 A főváros tehermentesítése. Éjszakai razzia az üzérkedő galíciaiak tanyáin. Vörös Újság, 1919. július 17. 5. 95 razziai a galíciai menekültek között. Népszava, 1919. július 17. 4. 96 Central Zionist Archives, Jeruzsálem (a továbbiakban: CZA), Z4/41010. 1919. nov. 21. 97 CZA, Z4/41010. 1920. jan. 19. 98 CZA, A129/2. Beregi Ármin önéletrajzi emlékezései (1950. január). 16. 99 Yad Vashem Archives, Jeruzsálem, P.31/52. Komoly Ottó hagyatéka. Datálatlan életrajzi feljegyzések Komolyról Abádi Ervintől. 18. 100 CZA, A129/2. Beregi Ármin önéletrajzi emlékezései (1950. január). 16.
