Századok – 2019
2019 / 5. szám - A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MÉLYRÉTEGEI - Veszprémy László Bernát: Baloldali antiszemitizmus, anticionizmus és a zsidó vagyon államosítása a Tanácsköztársaság idején
BALOLDALI ANTISZEMITIZMUS, ANTICIONIZMUS ÉS A ZSIDÓ VAGYON ÁLLAMOSÍTÁSA 900 a kereszténység ellen: „Mivel a zsidó tőke rendszerint sokkal mohóbb és pénzsóvárabb, mint a keresztény, [ezért] a zsidó kapitalisták, ha lehet, még jobban gyűlölik a kommunizmust, mint a keresztény kapitalisták.”91 S míg a judaizmus elleni kifa kadások ritkák voltak a kommün propagandájában, egyes vidéki orgánumok betöltötték azt az űrt, amelyet a fősodratú kommunista kiadványok hagytak a zsidó vallás támadása terén. Mint a Somogyi Vörös Újság írta, „reménytelenül hülye, aki azt hiszi, hogy pápista meg zsidó között különbség van ma, amikor egyformán remeg mindegyik nyomorult életéért. És lámpavasra érett az a gazember, Jézust, vagy Mózest tagadó, aki abból akar megélni, hogy egymásra uszítja a más úton, de egy cél, a lelki megnyugvás, a képzelt túlvilági örök boldogság felé törekvőket”. 92 A legegyértelműbb antiszemita cikkek azonban a „galíciaiak” (azaz keleteurópai első világháborús menekült vagy korábban bevándorolt zsidók) kitoloncolásával kapcsolatban jelentek meg. Nagykanizsáról már május közepén kitoloncolták a „semmilyen közhasznú foglalkozást nem űző” „háborús bevándorlottakat”,93 július közepén pedig Budapesten is razziázott a Vörös Őrség. A Vörös Újság szenzációhajhász és erősen antiszemita cikkel tájékoztatta olvasóit az esemé nyekről, mely ugyan éppen csak a „zsidó” szót nem írta le, ám minden egyéb megvolt benne a zsidóellenes hangulat felébresztéséhez. A galíciaiakat „haszontalan”, „fölösleges” „sáskahadként” írta le, és külön utalt sajátos ortodox megjelenésükre is: „torzonborz férfiak”-ként, „furcsa”, „fantasztikus társaságként” szerepeltek a lap hasábjain, akiktől „meg kell tisztítani” a fővárost. A cikk szerint Horti Emil és „Klein elvtárs” politikai megbízott felügyelete mellett „Budapestről kipusztítja a dologtalan burzsoáziát”, az „elsősorban üzérkedésből élőket”, s bár a galíciaiak már korábban felszólítást kaptak, hogy hagyják el a fővárost, „jellemző ezekre a kétes egzisztenciákra, hogy egyetlen egy sem tett eleget a fölszólításnak”. Ezért most „összefogdosták a parazitákat”. A cikk egyértelművé tette, hogy az akció első fázisának területe „a Király, Holló és Dob utca hírhedt házai” voltak, melyek ismerten a zsidónegyedben helyezkedtek el. Az írásban a „büdös zsidók” antiszemita toposza is előkerül: „A koromfekete sötétségben az előretörő bűztől szédülten botorkáltuk fel a szeméttel ellepett csigalépcsőkön, a lakások „hihetetlenül piszkosak”, „orrfacsaróak”, de nem a nyomor, hanem az igénytelenség okán – így a cikk. Ezt követi a Teleki tér, majd a Szerdahelyi, Lujza és Dobozy utcák, melyek szintúgy ortodox zsidók által sűrűn lakott területek voltak. „Itt már [...] viszont több a magyar honos és dolgozó, akiket természetesen meghagynak lakásukban” – teszi meg gyorsan a distinkciót a lap, különválasztva a magyar dolgozókat a 91 Uo. 92 Te pápista – te zsidó. Somogyi Vörös Újság, 1919. május 6. 1. 93 Kitoloncolják Kanizsáról a háborús bevándorlottakat. Somogyi Vörös Újság, 1919. május 15. 4.
