Századok – 2019
2019 / 5. szám - A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MÉLYRÉTEGEI - Veszprémy László Bernát: Baloldali antiszemitizmus, anticionizmus és a zsidó vagyon államosítása a Tanácsköztársaság idején
VESZPrÉMY LÁSZLÓ BErNÁT 899 továbbra is „minden vallás egyforma”, mellyel nem foglalkoznak, „de ha egyszer a politika mezejére téved”, „bizony akkor a körmire kell ütnünk, akár pápista, akár zsidó”. „Mi azután már arról nem tehetünk, hogy ezen a téren a katolikus papsághoz többször van szerencsénk, mint a zsidóhoz”. 84 Ennek ellenére a szocialista napilapban rendszeresen jelentek meg progresszív antiszemita anyagok. Pusztán a Népszava június 24-ei számában három, anti szemita tartalommal is rendelkező írás jelent meg. Maga Haubrich június 24-én rendeletben helyezte statárium alá a pogromra vagy „felekezeti és faji gyűlölködésre” szítókat – ám ellentmondásos módon ugyanezen közhírre tett üzenetében a zsidóság ellen is uszított: „A legkérlelhetetlenebb szigorral, a proletár forradalom minden hatalmával fogok eljárni az ellenforradalmi zsidó bankárok és klerikális papok aknamunkájával szemben. Fölszólítom a proletárokat és elsősorban a dolgozó asszonyokat, hogy ne üljenek föl a vagyona után kesergő zsidó tőke és a hatalmát féltő egyház bűnös szövetségének és ne hagyják magukat eszközül fölhasználni más vallású proletártestvéreik ellen.”85 A Népszava ugyanezen a napon hosszas cikkben kelt ki a nemzetiségi és felekezeti uszítások ellen – külön említve az antiszemitizmust, illetve a német- és románellenességet –, ám a szövegbe ugyanúgy elhelyezett antiszemita jelzőket is: „Az ellenforradalmi öszszeesküvők” listájára gúnyosan „előkelő püspököket, törökverő ősökkel dicsekvő mágnásokat, potrohos zsidó bankárokat és földesurakat”, illetve „duplatokás papszakácsnőket” sorolt.86 Végül egy rövid írás kifejtette a lapban, hogy „keresz tény és zsidó tőkések összefogtak” „mocskos céljaik” érdekében.87 Igaz, az anti szemitizmus a lapnak nem csupán a Tanácsköztársaság alatt volt jellemzője. 1919 januárjában – azaz még a Tanácsköztársaság előtt – „a zsidó banktőke és az agráriusok keresztény-szociális ellenforradalmárainak” szövetségét, „az Esterházyak és a Madarassy-Beckek ellenforradalmi együttesét” támadta,88 az év októberében pedig – azaz már a Tanácsköztársaság után – az első világháború „végsőkig” való elhúzásáért okolta a „zsidó újságírókat”, illetve a „zsidó tőke” által fizetett sajtót. 89 Más lapok, mint Az Ember, még a látszatát is el akarták kerülni a „zsidóvédés nek”: „Ezt a néhány figyelmeztető sort mi nem a zsidók érdekében írjuk, hanem írjuk azoknak a szegény őrülteknek érdekében [...] akik készítik elő a pogromot”. 90 A folyóirat inkább úgy vélte eloszlatni a vádat, hogy jobban kikelt a zsidóság, mint 84 Próba – szerencse! (Szerkesztői üzenet). Népszava, 1919. június 15. 10. 85 A Forradalmi Kormányzótanács rendelete. Népszava, 1919. június 24. 1. 86 Az Isten nevében. Népszava, 1919. június 24. 1. 87 Ötvennyolc népgyűlés a fővárosban. Népszava, 1919. június 24. 7. 88 A reakciós sajtó. Népszava, 1919. január 28. 2. 89 Ki okozta a háborút? Népszava, 1919. október 16. 5. 90 Pogrom! Az Ember, 1919. június 26. 7–8.
