Századok – 2019
2019 / 5. szám - A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MÉLYRÉTEGEI - Horváth J. András: A vörös uralom mint személyes élmény
HOrVÁTH J. ANDrÁS 881 alá került 46 s így elkerülte az államosítást, sem a diakonisszák, sem a közösség egésze nem vonhatta ki magát a külső, politikai erőtér hatása alól. 47 Az igen „bőbeszédű”, hittételi és hitéleti reflexiókban is bővelkedő naplót ebben az időszakban is az egyik vezető diakonissza, báró Nyáry Ilona vezette. 48 A Tanácsköztársaság időszakára vonatkozó bejegyzések érzékletesen mutatják be az új közhatalom szellemiségétől merőben idegen egyházi intézményt sajátjának érző s annak sorsáért aggódó, vezető beosztású testületi tag érzelmeit, gondolatait, az új rezsimhez fűződő viszonyát, valamint a proletárdiktatúrával szimpatizáló személyek magatartásának az intézmény egészére, illetve a naplóíróra gyakorolt hatását. Az időszakból származó első bejegyzés rögzítette a hatalomváltás tényét, s a naplóíró abbéli meggyőződését, hogy „ez a nagy átalakulás, a kommunizmus szelleme, mely minden egyes egyén existenciáját részben megrendítette, részben más mederbe terelte, végighullámzik mirajtunk is”.49 S valóban, itt is jelent keztek belső feszültségek, amikor néhány, az adott helyzetet kihasználni szándékozó, a rezsimmel érzelmileg azonosuló alacsonyabb beosztású munkatárs szembefordult a vezetőséggel. A napló beszámolója szerint például egy korábban is „alkalmazkodási és munkafegyelmi problémákat” okozó ápoló március 27-én azzal a felkiáltással, hogy „a proletárdiktatúra mindenkinek egyenlő jogot biztosít, illetve, az elnyomottakat [kiemelés az eredetiben – H. J. A.] felsza badítja, tehát ő egyszerűen át fogja venni a kórház igazgatását [...]” – bizonyos egyéneket megtartva, a többiek viszont „mehetnek, ahova nekik tetszik, stb”. 50 Néhány nap múlva a kerületi direktórium illetékese leszerelte az egyéni akciót, az osztályharcos attitűdnek ez a rendszertipikus módja azonban cselekvésre késztette az intézmény vezetését. A természetes félelem mellett egyfajta rugalmasságról és alkalmazkodóképességről is tanúskodik, hogy egy az intézményben megjelent szakszervezeti 46 Ebben jelentős szerepe volt Biberauer richárd sógorának, az angol hadsereg kötelékében működő s az antant szerveivel szoros kapcsolatban lévő Hans Vischernek. Vischer ezekben a kritikus napokban érkezett Budapestre és a Bethesdában is rokonlátogatást tett. A befolyásos rokonnak, tájékozódva a körülményekről, döntő szerepe lehetett abban, hogy az intézmény, kikerülve az államosítást a Nemzetközi Vöröskereszt oltalma alatt folytathatta tevékenységét. Bodoky R.: Jövevények és ván dorok i. m. 31–32. 47 A hazai reformátusságnak a Tanácsköztársaság időszakában kialakult helyzetére, valamint a Bethesda Kórház vonatkozásában is lásd Csűrös András Jakab: református egyházi élet a Tanácsköztársaság idején. A magyar reformátusság egy válságos időben. Doktori (PhD) értekezés. Károli Gáspár református Egyetem. Bp. 2017. 93–94. 48 Báró Nyáry Ilona báró Nyáry Sándor Gömör megyei földbirtokos lánya és dr. Kovách József egészségügyi főtanácsos, egyetemi orvos professzor felesége volt. Keresztyéni lelkiségére vonatkozóan lásd Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 59. (1916) 12. sz. 137–138., háztulajdonosi attitűdjének kritikáját lásd Népszava, 1918. május 9. 7. 49 BFL XIII.42 Diakonissza Intézeti napló, 1919. ápr. 1. 50 Uo.
