Századok – 2019
2019 / 5. szám - A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MÉLYRÉTEGEI - Sipos András: Házbizalmiak naplója 1919-ből. A proletárdiktatúra alsó szintű hatalmi szervéről egy pesti bérház példáján
SIPOS ANDrÁS 865 A házbizalmiak számos katonai vonatkozású feladatot is kaptak. Amikor a Forradalmi Kormányzótanács május 30-án kimondta a 18–45 év közötti férfiak általános védkötelezettségét, és június 10-ével elrendelte a sorozást, az ennek végrehajtására vonatkozó rendelkezés kimondta: „Annak ellenőrzése, hogy a kötelezettek közül mindenki megjelent-e sorozáson, elsősorban a házbizalmiak kötelessége.”41 A sorozás befejezése után a védköteles korú férfiakat jegyzékbe kellett foglalniuk katonai státuszuk megjelölésével. A Gyár utcai naplóban szereplő jegyzék megfelel a sorozás siralmas eredményéről kialakult általános képnek 42: a 21 főből, aki nem volt már katona, mindössze három volt alkalmas, a többiek alkalmatlannak, vagy különböző címeken mentesnek minősültek. Május 10-én a Hadügyi Népbiztosság elrendelte minden katonai ruházat és egyéni felszerelési tárgy beszolgáltatását: „A beszolgáltatást minden házban a bizalmi férfiak kötelesek a legnagyobb eréllyel ellenőrizni és végrehajtani, megjegyezvén, hogy az e tekintetbeni mulasztásokért elsősorban a házi bizalmiakat tesszük felelőssé.” Azzal fenyegették a lakosságot, hogy aki nem a Vörös Hadsereg tagja, attól „a katonaruhát még az utcán is el fogjuk szedni” – hacsak nem rendelkezik a házbizalmi igazolásával arról, hogy más öltözete nincsen.43 Mivel a harcoló csapatok fehérneműben is súlyos hiányt szenvedtek, gyűjtés indult, de ezt Böhm Vilmos hadsereg-főparancsnok erélyes hangú közleménye támasztotta alá: „Elvárom, hogy a gyűjtés a Vörös Hadsereg fehérnemű szükségletét fedezze, különben a Kormányzótanács a legkíméletlenebb fehérnemű rekviráláshoz fog fordulni. A fegyverben álló munkásproletárság nem szenvedhet semmiben szükséget.”44 Míg a katonai ruha beszolgáltatással kapcsolatban a Gyár utca 26. bizalmijai csak azt rögzítették a naplóban, hogy felszólították a lakókat, a „náluk lévő mindennemű katonai ruhaneműt és felszerelési tárgyat föltétlenül szolgáltassák be”, a fehérneműgyűjtés eredményét pontosan számba vették. „Férfi ing 53 darab, női ing 8 darab, férfi alsónadrág 32 darab, női nadrág 2 darab, törülköző 8 darab, vánkos áthuzat 4 darab, lepedő 4 darab, vászon 2 méter, zokni 2 pár.” Természetesen nem mentesültek a házbizalmiak a házfelügyelőket „hagyományosan” megillető, a lakókra irányuló megfigyelési teendőktől: előírt feladatuk volt, hogy jelentsék mindazt, ami „a házban lakó egyes burzsoák viselkedését gyanús színben tünteti fel és az egyes lakásokban elrejtett készletekről”.45 Ilyen tárgyú bejegyzést azonban nem találunk naplónkban. Ha valaki záróra után az 41 A Budapesti Munkás- és Katonatanács Hivatalos Közlönye, 1919. június 13. 520. 42 Révész Tamás: Nemzeti vagy vörös? A Vörös Hadsereg mozgósítása 1919-ben. rubicon 29. (2019) 4. sz. 24. 43 Az Est, 1919. május 10. 44 Pesti Napló, 1919. május 10. 45 Pesti Hirlap, 1919. május 10.
