Századok – 2019
2019 / 5. szám - A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MÉLYRÉTEGEI - Sipos András: Házbizalmiak naplója 1919-ből. A proletárdiktatúra alsó szintű hatalmi szervéről egy pesti bérház példáján
851 századok 153. (2019) 5. szám Sipos András HÁZBIZALMIAK NAPLÓJA 1919BŐL A proletárdiktatúra alsó szintű hatalmi szervéről egy pesti bérház példáján * Egyedi, magában álló forrásként maradt fenn a budapesti VI. kerület, Gyár (ma: Jókai) utca 26. számú ház bizalmijainak a Magyarországi Tanácsköztársaság (a továbbiakban: Tanácsköztársaság) napjaiban vezetett hivatali naplója.1 Általában kevés és szórt levéltári anyag áll rendelkezésünkre annak megvilágításához, hogy mi történt ebben a néhány hónapban a lakóházak falai között, milyen hatásai voltak a proletárdiktatúra intézkedéseinek a kialakult lakóközösségek belső viszonyaira. A naplót a ház 1919. április 17-én megválasztott két bizalmi férfija: Méhész József nyomdász és Ungár Mihály biztosító intézeti tisztviselő felváltva vezette. Minden valószínűség szerint az április 7-én megválasztott kerületi és fővárosi tanácsok megalakulását követően került sor a bizalmiak újraválasztására. Feltehetően már ezt megelőzően is voltak a háznak bizalmijai, erről azonban nincs adat, a naplót mindenesetre ekkor nyitották meg. Az időben utolsó bejegyzés július 27-éről származik, és a lakók augusztus havi dohányigénylését rögzíti. A kötetbe a bizalmiak egyrészt hivatali ténykedéseiket, intézkedéseiket, az általuk kiadott igazolásokat, leadott listákat jegyezték be, mindennemű kommentár, szubjektív megjegyzés nélkül. Másrészt beragasztották, legtöbbször lapkivágat formájában, azokat a rendelkezéseket, melyek számukra feladatot adtak vagy fontos információt tartalmaztak.2 A kézírásokból ítélve Méhész volt jóval * A tanulmány a Budapest Főváros Levéltára és az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport szervezésében megrendezett Mérlegen a Tanácsköztársaság című konferencián (2019. május 15–16.) elhangzott előadás írott, bővített változata. 1 Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL) XVI.1.b. Budapest Főváros Forradalmi Központi Munkás- és Katonatanácsának iratai, Biermann István elnökségi tag irathagyatéka. Az innen származó adatokra a továbbiakban külön nem hivatkozom. – A naplót utólag sorolták be az irategyüttesbe. Egy magánszemély őrizte meg és juttatta el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Párttörténeti Intézetének Archívumába, amely 1983-ban átadta Budapest Főváros Levéltárának. Az átadó kilétéről az Archívum nem közölt részleteket, és erre vonatkozó adatokat kutatásunk során sem sikerült fellelni. (Ezúton köszönöm Germuska Pál [MNL OL], Kaba Eszter és Darvasi Piroska [Politikatörténeti Intézet] szíves segítségét.) 2 A dokumentum kb. 22x29 cm formátumú, keményfedelű, kockás füzet. Lapjaira utólag számozást nyomtattak. A napló a 41. számozott oldalon kezdődik, az első 40 oldalt eltávolították, és helyette más típusú, szélén betűrendes regiszterrel ellátott lapokat kötöttek be, melyek arra szolgáltak, hogy a bejegyzésekhez betűrendes mutató készüljön. Ezt a munkát, a kézírásból ítélve, Méhész egyedül végezte, igen precízen. A nagyjából kronologikus rendet követő, de a beragasztott A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MÉLYRÉTEGEI
