Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Sudár Balázs: A turbános morvák esete a korai magyar szállásokkal. A Hudúd al-álam és a magyar őstörténet
SUDÁR BALÁZS 87 utal egyértelműen beköltözésre. Al-Iszathrí 930 körül Bizánc és a kazárok közé helyezi és új jövevénynek nevezi a besenyőket, leírása jó eséllyel már az etelközi szállásterületre utal.38 A DAI szerint pedig 950 körül már egyértelműen itt éltek.39 Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a Hudúd az etelközi besenyő be költözésnél korábbi állapotot rögzít. Összességében tehát a besenyők említése alapján egy kb. 800–930 közötti idősávról beszélhetünk. A másik értelmezhető tényező a ruszok szerepe. A mű komoly szereplőnek mutatja be őket, akik északtól egészen délig, kis híján a Fekete-tengerig meghatározó szereplői a térségnek, uralkodójuk székhelye Kijev (Kújábe). A Régmúlt idők elbeszélése szerint az első rusz telepesek, Aszkold és Gyir a 860-as években jelentek meg Kijevben, magát a kijevi Ruszt pedig a Rurikida Oleg alapította meg 882-ben, és ő volt az, aki sorozatos hadjáratokat vezetett mind kelet, mind nyugat felé, s hatalmas területeket vont az ellenőrzése alá.40 Mindez a 9. század vége vagy a 10. század eleje felé tolja el a munkában megfestett tabló idejét. A harmadik elgondolkodtató pont a volgai Bulgária, egészen pontosan az államiság kérdése. Az első ide vonható írásos adat Ibn Haukal földrajzi munkájában található meg (977), egy Mutadid kalifa (892–902) idején játszódó anekdota keretében, így megbízhatósága némiképp kétségesnek tekinthető.41 A következő említés a 913-ban lezajlott nagy kaszpi-tengeri rusz portya kapcsán történik róluk, de csak annyit tudunk meg, hogy a kazáriai muszlimok által megvert, menekülő portyázók „burgaz vidékére vetődtek”, ahol a muszlimok lemészárolták őket.42 Az állami létre és annak szerkezetére először Ibn Ruszta utal, aki három törzsből (bulgár, barszula, eszekel) álló, de egyetlen uralkodó vezette országot ír le, amelynek két jelentős városa van, Bulgár és Szuvár. Lényegében ugyanerről tudósít Ibn Fadlán is, aki 922-ben járt a bolgároknál. 43 Az ő tudósítása azért is tanulságos, mert rámutat az állam meglehetősen laza szerkezetére: tanúja annak, amikor az egyik törzs felmondja az együttműködést és elvándorol. 44 Mindehhez képest érdekes, hogy a Hudúd ban valójában nem esik szó a vol gai Bulgáriáról. Minorsky felvetette – és a kutatás azóta is elfogadja –, hogy a 38 Kmoskó M.: Mohamedán írók i. m. 18. 39 DAI 169., 175. 40 Vö. Font Márta: A Poveszy vremennih let mint történeti forrás. In: Régmúlt idők elbeszélése i. m. 273–278. 41 Kmoskó M.: Mohamedán írók i. m. 75–76. Elemzi Zimonyi István: The Origins of the Volga Bul ghars. Szeged 1990. 104–111. 42 Kmoskó M.: Mohamedán írók i. m. 175–176. Elemzi Zimonyi I.: The Origins i. m. 111–116. 43 A két leírás hasonlósága felvetette, hogy esetleg Ibn Ruszta felhasználta Ibn Fadlán művét. Ám eddigi tudásunk szerint előbbi 910–913 körül írta meg művét, utóbbinak az utazására viszont 922-ben került sor. 44 Ibn Fadlán: Beszámoló a volgai bolgárok földjén tett utazásról. Ford., jegyz., utószó. Simon Róbert. Bp. 2007. 73–75.
