Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Sudár Balázs: A turbános morvák esete a korai magyar szállásokkal. A Hudúd al-álam és a magyar őstörténet
A TURBÁNOS MORVÁK ESETE A KORAI MAGYAR SZÁLLÁSOKKAL 88 burtászok leírása valójában a volgai bulgárokra vonatkozik, épp csak a fejezetcím rossz: e megoldás kézenfekvőnek tűnik, mivel itt szerepel a három „államalkotó” törzs neve. Csakhogy Bulgár és Szuvár e szövegrésztől teljesen függetlenül, önállóan szerepel, előbbi kapcsán ráadásul világosan megmondja a szerző, hogy „egy város, amely kis tartománnyal bír”. A két alakulatot – Bulgár „városállamát” és a három törzzsel bíró burtászokat – tehát a szerző egyértelműen megkülönbözteti.45 A kérdés most már az, hogy a három törzs és a két város története kezdettől közös-e, vagy esetleg csak közössé vált. A források mindenesetre ez utóbbi változatot is megengedik. A burtászokat egyébként Ibn Ruszta a bolgároktól háromnapi járóföldre helyezi, a Hudúd pedig a Volga bal partján jelzi a szállásaikat, ahol Bulgár és Szuvár is fekszik. Mindez felvetheti egy városlakó és egy nomád közösség együttműködését és államalapítását, ahogy az számos esetben megfigyelhető a sztyeppei népek történetében. Mindenesetre a Hudúd ban a volgai Bulgária hiánya – amennyiben nem hibáról van szó – mindenképpen a 910-es évek elé helyezi a történeti tabló idejét. A Hudúd által vázolt helyzetkép időkerete így tehát erősen beszűkült a 9. század utolsó éveire és a 10. század első évtizedére. Lássuk ezek után, hogy a szerző milyen népeket, országokat ismer a térségben! Összesen 15–16 közösségről közöl rövidebb-hosszabb leírásokat, míg például Ibn Ruszta csak nyolcról: ez következhet az ismeretek gyarapodásából, de akár a megváltozott politikai körülményekből is. A földrajzírók számára a térség megismeréséhez a szilárd alapot a Kaukázus hegylánca képezte, amelyet a 9–10. századra már jól ismertek a muszlimok, hiszen jelentős számban éltek attól északra, Kazáriában is. A másik fő igazodási pont a Volga (Etil), amely elvezetett egy másik muszlim államhoz, a volgai Bulgáriához. Ezen túlmenően pontosabb információk a Fekete-tenger északi partvidékéről származtak, minden bizonnyal a kereskedelmi kapcsolatok miatt. Ami ezen régióktól északnyugatra, Európa belsejében feküdt, az ekkor még jóval homályosabban és esetlegesebben volt megismerhető a muszlimok számára. A feljebb már említett „terület-kockák” jól kiegészítik egymást, a határleírások kölcsönösen egymásra mutatnak, ráadásul a tenger, folyó és pusztaság-leírások is megerősítik, kiegészítik e képet (lásd a függelékben). Mindezek alapján minden további nélkül elkészíthető a térség elméleti, csak a kapcsolatokat megjelenítő „térképvázlata”, amely azonban önmagában is sokat elárul. (1. térkép) 45 Hudūd–Sotude 195.; Hudūd–Minorsky 162.