Századok – 2019
2019 / 4. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Kunt Gergely - L. Balogh Béni - Schmidt Anikó (szerk.): Trianon arcai. Naplók, visszaemlékezések, levelek (Jeszenszky Géza)
839 TÖRTÉNETI IRODALOM államra, elveszítette állását és ezért a Magyarországra áttelepülést választotta. Sokat hallhattunk a vasúti vagonokban lakó menekültekről, de hogy milyen megpróbáltatásokon mentek keresztül ezek a tízezrek, azt plasztikusan írja le ez a rokonszenves, szerény fiatal református leány. Aki pedig maradt és alkalmazkodni próbált az új hatalomhoz, mint Faragó Ödön kassai színházigazgató, az hamar megtapasztalta ennek eredménytelenségét. A másik oldalt, az impériumváltás előmozdítóit és haszonélvezőit három memoárrészlet mutatatja be. Leginkább Vaida Voevod, a budapesti Országgyűlés képviselője tanúságtétele figyelmeztető – ma inkább szomszédjaink számára. A kolozsvári magyar iskola, az ott kapott sértések tették őt kemény román nacionalistává, aki a Monarchia katonai vereségének előszelét megérezve előkészítette, majd 1918. október 18-án a parlamentben meghirdette a magyarországi románok önrendelkezési nyilatkozatát. Lucian Blaga költő részletesen leírja egy szászsebesi kereskedő pincéjének kifosztását, majd a gyulafehérvári román népgyűlés lefolyását ismerteti – résztvevőként. Protić ortodox esperes tagja volt a szabadkai Bunyevác-Szerb Nemzeti Tanácsnak. Érdekesnek találtam, hogy Szabadkán 1918. november 13-án a helyi Magyar Nemzeti Tanács is meleg szavakkal köszöntötte a vasúton megérkező szerb katonaságot. Észak-Magyarország villámgyors elszlovákosításának a folyamatát pontosan rögzítette Páldi Vilmos nyitrai tanító. Az 1918-ban erősen magyar többségű várost december 12-én megszálló cseh katonák nyomában berendezkedő polgári hatóságok rövidesen megszüntették a magyar nyelvű tanítást és elrendelték, hogy a magyar nemzetiségű tanítók „szlovák lélekkel” tanítsanak, sőt a magyar imát is betiltották. Az utcán magyarul beszélőket a katonák megfenyítették. 1919 tavaszától minden állami alkalmazottól megkövetelték az új államra letett esküt, aki megtagadta, azt azonnal kiutasították. Nyitrán és környékén valóságos etnikai tisztogatás folyt, a város népességében jelentős szlovák többséget hoztak létre. Páldi is elhagyni kényszerült Nyitrát, s Vágsellyén kántorként eredményesen óvta anyanyelvét. Fekete Andor marosvásárhelyi ügyvéd emlékirata az ellene 1919 nyarán elkövetett merényletet és azt követő letartóztatását beszéli el. Hargita Árpádné rokonai meghurcolásának dokumentumaiban is az utódállamok önkényeskedéseiről olvashatunk. A Jászi Oszkár vezette nemzetiségi minisztérium néhány irata a keleti szlovákok, a vendek és a ruszinok Magyarország melletti lojalitását bizonyítja, ezért érvelt a párizsi békekonferencián Beneš és Brătianu azzal: nehogy az önrendelkezési elv alapján népszavazás döntsön egyes területek hovatartozásáról. A békekonferencia ennek tudatában zárkózott el annak a hivatalos magyar javaslatnak az elfogadásától, hogy kérdezzék meg a lakosságot a határok kérdésében. December elejéről származó erdélyi jelentések azt igazolják, hogy a beáramló román csapatok valóban komoly fegyverzet és rendes ruházat nélkül érkeztek, többségük magyarul is jól tudó erdélyi román volt, hiányzó felszerelésüket Erdélyben rekvirálással pótolták. A kötet három szerkesztője kitűnő, sok esetben úttörő munkát végzett az ismeretlen, lappangó források megtalálásával, valamint a makrotörténelemből jórészt ismeretlen naplóírók és visszaemlékezők rövid életrajzának megírásával. A rendkívül alapos jegyzetek készítéséért is elismerés illeti őket. Ugyan túlzott precizitásnak érzem megadni a nagyvárosok, mint Pozsony, Nagyvárad, Kassa stb. mai hivatalos nevét vagy a Lomnici csúcs helyét, de nyilván egységes eljárást akartak követni minden, már nem Magyarországhoz tartozó helynév esetében. A mára már megváltozott utcanevek esetében mindenképp indokolt volt a mai név közlése. Jó lenne, ha a könyvet sokan megvásárolnák, valamint minél több rendezvényen és előadáson bemutatnák, tartalmának minél szélesebb körű ismertségével ugyanis némiképpen ellensúlyozhatók az internetet elárasztó felelőtlen és dilettáns írások, kommentárok. Jeszenszky Géza
