Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Sudár Balázs: A turbános morvák esete a korai magyar szállásokkal. A Hudúd al-álam és a magyar őstörténet
SUDÁR BALÁZS 83 Semmi akadálya tehát annak, hogy egy hajdani, „keleti-morva” szöveghagyomány leágazásának tekintsük, ahogy a Hudúd leírását is. De vajon kik lehetnek ezek a keleti, fekete-tengeri morvák? Mindenekelőtt magáról a névről: Gardízí kézirataiban a mrdát/mrvát (تادرم / تاورم ) betűcso port áll, ami több különféle olvasati lehetőséget kínál. Az egyik lehetőség, a d-s olvasat, talán a mordvinok felé mutat. Mordia országáról Bíborbanszületett Konstantin is megemlékezik, amelynek elhelyezkedéséről azonban semmit sem tudunk, azon kívül, hogy a besenyőktől tíznapnyira fekszik.21 Ez az adat aligha vonatkozhat a Morva-medence lakóira, hiszen ők sosem voltak szomszédosak a besenyőkkel, ám a lokalizálásra nincs semmilyen fogódzónk a császár szövegében. (Általában a mordvinokkal szokás ezen adatot kapcsolatba hozni.22 ) A másik olvasati lehetőség a „morva”, amelynek persze számos variánsa feltehető. Erre is akadnak utalások a térségben. Egy 10. századi sirváni23 krónika arról tudósít, hogy 938-ban (H. 326) Abd al-Malik derbendi hásimida uralkodó hadjáratot vezetett egy ország ellen, amelyet elfoglalt, a férfiakat megölette, a nőket és a gyerekeket rabságba vetette, majd visszatért saját területére.24 A munka két ismert kéziratában a kérdéses ország neve kétféleképpen – Mráfsza és Mrávna (هسفارم és هنوارم ) – alakban maradt fenn, utóbbi esetlegesen „Morávijja” ( هيوارم ) alakban is rekonstruálható.25 (A szerző a megtámadottakat pogányként írta le, ami szintén egybevágna a „mi” keresztény morváinkkal.) A terület helye sajnos ez esetben sem határozható meg,26 de tény, hogy a derbendi uralkodók háborús hatókörébe a Fekete-tenger északkeleti régiója aligha férhetett bele. Az persze nem bizonyos, hogy a tudósítások azonos időpontra vonatkoznak. A kereszténység mind a Kaukázusban, mind a Fekete-tenger északi és keleti partvidékén elterjedt volt, ebben semmi meglepő sincs. Az arab földrajzi irodalom azonban ismer a térségben egy olyan keresztény népet, amelyről azt gondolják, hogy arab eredetűek: országukat Szanária néven emlegetik, a Kaukázusban éltek Tbiliszi és a Dáriel hágó között, és valószínűleg kapcsolatban voltak az észak-dagesztáni népekkel is.27 Ha pedig a Hudúd ban jelzett területből indulunk ki, akkor különösen Maszúdí leírásai érdemelnek figyelmet, amelyek szerint körülbelül a 21 Klima László: Jürkák , tormák, merják. Szemelvények a finnugor nyelvű népek történetének korai forrásaiból. Bp. 2016. 72. 22 Klima L . : Jürkák , tormák, merják i. m. 72. Megjegyzendő, hogy Kuun Géza 1900-ban Gardízí adatát is a mordvinokra vonatkoztatta (A magyar honfoglalás i. m. 170.). 23 Sirván többé-kevésbé a mai Azerbajdzsán területének történeti elnevezése. 24 Vladimir Minorsky: A History of Sharvan and Darband in the 10th–11th Centuries. Cambridge 1958. 43., 70. 25 A Mrávna alak n betűje könnyen lehet szövegromlás eredménye y helyett. Minorsky, V.: A History of Sharvan i. m. 70., facs. 18. 26 Minorsky, V.: A History of Sharvan i. m. 101–104. 27 Uo. 161–162.
