Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Sudár Balázs: A turbános morvák esete a korai magyar szállásokkal. A Hudúd al-álam és a magyar őstörténet
A TURBÁNOS MORVÁK ESETE A KORAI MAGYAR SZÁLLÁSOKKAL 82 szerint ez egy hiba: a szerző bizonyára összecserélte a lejjebb és a feljebb kifejezést, esetleg elírásról lehet szó: a lejjebb (zír ريز ) helyett esetleg eredetileg egy hasonló írásképű, de feljebb értelmű szó (zabar ربز ) állhatott. 19 A Hudúd al-álam sem a morvák, sem a vunundurok kapcsán nem emleget folyókat, a morvák azonban valóban egy hegység mögött laknak a vunundurok szemszögéből nézve. A két nép közötti hegység említése tehát közös elem a két szöveg között. Ha a tényleges földrajzi lokalizáció során valóban volna ennek tövében folyó, akkor az mindenképpen dél, azaz a Fekete-tenger felé folyna, és a morvák valóban lejjebb – délebbre – kerülnének, mint a vunundurok.20 (A következő fejezetben újra kitérünk a kérdésre.) Bizonyos, hogy a Hudúd morvákról fenntartott információs csomagja javarészt független, semmi okunk azt a Dzsajhání-hagyományhoz kötni (ahogy egyébként Gardízí leírását sem), így a Gardízí szöveg értelmezése nem befolyásolja a Hudúd értékelését. (Másképp fogalmazva: ha a Gardízí által megőrzött morva-passzus szerepelt is Dzsajhánínál, abból akkor sem lehet levezetni a Hudúd állításait.) Mindezek alapján aligha kétséges, hogy az ismeretlen perzsa szerző valóban úgy tudta, hogy él egy morva nevű nép a Fekete-tenger északkeleti régiójában, a náluk talán nem is olyan meglepő, hogy arabosan öltöznek és arabul is tudnak. Másrészt amennyiben Gardízí szövegét nem „morvaországi morva” szemüvegen keresztül olvassuk, akkor valójában semmi olyan elemet nem találunk benne, amely a leírást egyértelműen a Morva-medencéhez kötné. Sőt, a közölt információk egy része éppen ellentmond ennek, például a fő kereskedelmi partnerként emlegetett arabok. 19 A zír-i nandurján kifejezést Kuun Géza 1900-ban még így fordította: „A nenderek (lakta földnél) lejjebb, a folyam partján”. Lásd A magyar honfoglalás kútfői. Szerk. Pauler Gyula – Szilágyi Sándor. Bp. 1900. 170. 1958-ban már így szerepelt: „A n.n.d.r-ok felett, a folyó partján...”, az emendáció jelölése nélkül. A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Szerk. Györffy György. Bp. 1958. 52. (A szöveget Czeglédi Károly fordította.) Hasonlóképpen járt el a HKÍF szövegének gondozója, Zimonyi István (HKÍF 37). Ugyanő a Dzsajhání-hagyomány elemzése során párhuzamosan közli a perzsa szöveget és a fordítást. Előbbiben az eredeti alak olvasható, lábjegyzetben az emendáció (kissé félrevezető) közlésével, a fordításban – jelöletlenül – a módosított szöveg látható, az egész problémáról pedig jóval később, a szöveg elemzése során olvashatunk. Zimonyi I.: Muszlim források i. m. 36., 37., 216. Következésképp az érdeklődő olvasók az utóbbi időben egy jelöletlenül módosított szöveget olvashatnak a magyar forráskiadványokban. Ugyanezzel a javítással élt a szöveg újabb, minden korábbinál alaposabb kiadója, Arsenio P. Martinez is, aki a kérdéses szót ze-bar formában olvassa és „above”-ként fordítja, jóllehet Gardízí mindkét kéziratá ban egyértelműen a zír forma látható. (Olvasatához nem fűz magyarázatot.) Lásd Martinez, A.: Gardizi’s Two Chapters i. m. 161., 206.; Zimonyi I.: Muszlim források i. m. 299., 303.; István Zimonyi: Muslim Sources on the Magyars in the Second Half of the 9th Century. Leiden– Boston 2017. 41., az „above” fordítás itt: 291. Martinez emendációját elfogadta Nyitrai István is, lásd Nyitrai István: A magyar őstörténet perzsa nyelvű forrásai. In: A honfoglaláskor írott forrásai. Szerk. Kovács László – Veszprémy László. Bp. 1996. 73. Ezzel szemben Hansgred Göckenjan és Zimonyi István közös kötetében az unterhalb szó szerepel, azzal a megjegyzéssel, hogy azt itt nyugat, északnyugat értelemben kellene olvasnunk, a kérdéses folyó pedig egyértelműen a Duna. Lásd Göckenjan, H. – Zimonyi, I.: Orientalische Berichte i. m. 175. 20 A vunundur–morva határ meghatározása nem könnyű, de bizonyos, hogy utóbbiak keleti határát északabbra egy hegység, délebbre pedig a kazár besenyők képezik.
