Századok – 2019
2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében
BÜKY ORSOLYA 761 szerint a Nemzeti Múzeum felügyelete alá tartozó hivatali és üzemi épületek a sorolt vagyontárgyak I. csoportjába tartoztak, és a légoltalmi intézkedési jogkör tekintetében a Honvédelmi Minisztérium diszponált felettük.115 Miután azonban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (a továbbiakban: VKM) és a Nemzeti Múzeum Tanácsa kettős döntéshozói jogkörébe a Honvédelmi Minisztérium illetékesei is bekapcsolódtak az amúgy is nehézkes ügyintézések menete még inkább lefékeződött. 1943. február 4-én Csernyánszky Mária a Történeti Múzeum Iparművészeti Tárának helyettes igazgatójaként a rábízott értékek becsomagolásához 300 ládát kért a Nemzeti Múzeum Gazdasági Hivatalától, mivel azonban sem ládákat, sem választ nem kapott, drámai hangú felterjesztést intézett a Nemzeti Múzeum Tanácsához, melyben kijelentette, hogy miután a rábízott védelmi intézkedéseket megfelelő támogatás és segítség híján nem képes végrehajtani, a továbbiakban nem vállalhat felelősséget az Iparművészeti Tár műkincseit érintő esetleges károkért.116 Fél Editnek a Néprajzi Értesítőben közzétett beszámolója szerint a Tanács 1943 februárjában elrendelte ugyan kiállításaik leszerelését és elcsomagolását, de „a csomagolás módjára (csomagoló anyagok, leltári jegyzékbevétel stb.) semmiféle részletesebb utasítást nem közölt”, és a munka elvégzésére is „igen korlátozott anyagi lehetőségeket” biztosított. A Néprajzi Múzeum munkatársainak elkeseredését fokozta, hogy miután az elcsomagolt kiállítási tárgyakat tartalmazó ládáknak helyett kellett szorítaniuk raktárjaikban, a kényszerű „összezsúfolás” miatt a rendezett raktári anyagot „igen nagy károsodás érte”. 117 Schiller Rezső a Nemzeti Múzeum gazdasági hivatalának igazgatója által készített 1943. február 22-án kelt jelentéséből118 egyértelműen kiderül, hogy az épületeken kívüli, fővárosi vagy vidéki óvóhelyeken való elhelyezést egyik illetékes döntéshozó sem ellenezte, a főigazgatók viszont saját intézményeik lehetőségeit mérlegelve, illetve a rájuk hárult felelősség súlya alatt különbözőképpen foglaltak állást ebben a kérdésben. Az Iparművészeti Múzeum munkatársai, minden bizonnyal elsősorban a felterjesztést író Csernyánszky Mária és Voit Pál arról tájékoztatták Schillert, hogy a múzeum raktárában mindössze 150 ládányi anyagot tudnak biztonságosan elhelyezni, a „többit vidékre kellene szállítani”. A jelentés szerint a Néprajzi Múzeum ugyancsak 115 Az m. kir. honvédelmi miniszter 1942. évi 135.000. eln. 35. számú rendelete az I. légoltalmi csoportba sorolt építmények és a II. légoltalmi csoportba sorolt vagyontárgyak (építmények és ipartelepek) légoltalmáról. 1942. febr. 14. Magyar Rendeletek Tára I. Bp. 1942. 405. 116 MNL OL K 726 53. cs. 94/1943. 117 Fél Edit: A Néprajzi Múzeum gyűjteményei 1943-ban. Néprajzi Értesítő 35. (1943) 3‒4. sz. 257‒259. 118 MNL OL K 726 53. cs. Rövid összefoglaló az egyes intézményeknél megtörtént, folyamatba tett, illetve megindított légoltalmi intézkedésekről, 1943. febr. 22.
