Századok – 2019
2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében
KLEBELSBERG KUNO ÉS HÓMAN BÁLINT KÖZGYŰJTEMÉNYI KONCEPCIÓJÁNAK KÜLÖNBSÉGEI 762 400 láda vidékre szállítását kérte, Jánossy Dénes, az Országos Levéltár főigazgatója viszont a leghatározottabban elutasította a vidéki óvóhelyekre szállítás gondolatát, arra hivatkozva, hogy ez esetben nem lehetne garantálni „sem a biztonságot, sem az állományvédelmet”. A Szépművészeti, a Történeti és a Természettudományi Múzeum értékeinek elhelyezése „bombabiztos pincéikben” megfelelőnek látszott, és a külső óvóhelyekre való szállítás lehetőségét akkor egyik intézmény sem vetette fel. Fitz József a Széchényi Könyvtár főigazgatója viszont arra hivatkozva, hogy „légoltalmi intézkedéseik védőeszközök híján nem kielégítőek”, még öt darab páncélszekrényt és az óvóhelyeken penészesedni kezdő homokzsákok helyett 113 darab vasból készült ablak és 5 darab ugyancsak vasból készült ajtótáblát igényelt összesen 141 700 pengő értékben.119 Nagyon valószínű, hogy e tetemes kiadás elkerülése érdekében realizálódott elsőként épp a Széchényi Könyvtár esetében a vidéki óvóhelyen való elhelyezés gondolata, noha Fitz azok közé az intézményvezetők közé tartozott, akik gyűjteményeik védelmét saját épületükön belül szerették volna megoldani. Nem véletlen, hogy Fitz volt az, aki a Nemzeti Múzeum légoltalmi vezetőjének, Nemerkényi Jánosnak írt beszámolójában azt állította, hogy az 1942. szeptember 12-ei tanácsülés kimondta volna a gyűjtemények külső óvóhelyekre való szállításának tilalmát. 120 1943. április 14-én a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Szaktanácsának ülésén Jánossy Dénes beszámolt arról, hogy Nemerkényi mint légoltalmi vezető óvóhelyeik ablakainak téglával, illetve cementtel való elzárását javasolta, az iratok elcsomagolásához ládákat ígért, emellett ismételten felvetette külső óvóhely igénybevételének lehetőségét. Az óvóhely ablakai viszont azóta sincsenek becementezve, a ládák nem érkeztek meg, s ő maga hiába vette fel a kapcsolatot a VKM-en keresztül Horthy Miklós kabinetirodájának főnökével annak érdekében, hogy a Levéltár iratainak egy részét a Vár alatti óvóhelyrendszerbe menekíthesse, nem kapott tőlük segítséget.121 A Vár alatti „Kis törzs” elnevezésű óvóhelyre végül csak a Széchényi Könyvtár és az Akadémiai Könyvtár anyagainak egy része került,122 Jánossy pedig 1943 augusztusában a Hadügyminisztérium mérnökeivel vizsgáltatta meg az Országos Levéltár épületét, nyilván többek között azért is, hogy a megoldhatatlan helyzetben 119 OSZK Irattár 43/1943. Az Orsz. Széchényi Könyvtárban foganatosítandó légoltalmi intézkedések költségei. 120 OSZK Irattár 25/1943. 121 MNL OL K 726 56. cs. 149/1943. 122 Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár i. m. 304‒305.; Jelentés a háborús károkról. Jegyzőkönyv az Igazgató Tanács által kiküldött bizottságnak 1948. június 28-án tartott üléséről. Akadé miai Értesítő 56. (1948) 481. füzet 74.
