Századok – 2019
2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében
BÜKY ORSOLYA 753 osztályok létrehozását, sokkal inkább arról volt szó, hogy Lukinich távozása után Hóman egy olyan belső szervezeti konstrukciót akart kialakítani,89 mely egyrészt elejét veszi újabb Klebelsberg-ejtőernyős kinevezésének, másrészt megnehezíti az intézmények közötti gyűjtemény-átvételek és -cserék adminisztratív lehetőségét. Mint láttuk, az 1922. évi törvény 3. §. 5. pontjára hivatkozva Lukinich könyvtárigazgatóként 1924-ben a Széchényi Könyvtár szervezetébe tartozó Múzeumi Levéltárból minden adminisztratív nehézség nélkül adhatta át Hóman feje felett a Történelmi Társulat letétben lévő okleveleit az Országos Levéltárnak. A szervezeti átalakítás preventív volta abból is kitűnik, hogy Hóman az 1934. évi VIII. tc. életbe lépését követően e különvált tárakat, természetesen az Országos Levéltárral jogilag egyesülő Múzeumi Levéltár kivételével, ismét egyesítette a Széchényi Könyvtárral. Miután Csánki joggal feltételezhette, hogy Hóman az önálló levéltári osztály megalakításával egy időben a két intézmény között megindult iratcsere-tárgyalásokat is zátonyra kívánja futtatni, egyenesen a Tanácshoz fordult, ám csalódnia kellett. Előterjesztését „hozzászólás végett” továbbküldték Hómannak,90 aki csak négy hó nappal később, 1929. július 2-án Csánkinak küldött levelében reagált annak tartalmára.91 Levelében Hóman elsősorban azt nehezményezte, hogy Csánki kettőjük sze mélyes egyeztetését negligálva idő előtt fordult a Gyűjteményegyetem Tanácsához, és megbeszélésüket – a nyári szabadságára való tekintettel – csak őszre javasolta megtartani. Miután azonban Csánki nem kezdeményezett, néhány hónappal ké sőbb Hóman egy második, terjedelmes levélben ismertette az Országos Levéltár főigazgatójával a két intézmény közötti iratcserével kapcsolatos álláspontját. 92 Csánkinak a Gyűjteményegyetem Tanácsához küldött előterjesztése szerint az Országos Levéltár állagához tartozó levéltárakból származó és az idők folyamán „vétel, ajándék vagy csere” útján a Múzeum Levéltárába került iratok „használhatatlanokká” váltak a kutatók számára, mivel azokat szakszerűtlenül, a proveniencia elvét figyelmen kívül hagyva, évrendezett állapotban, megfelelő nyilvántartások és segédletek nélkül őrzik, s ennek következtében a tudományos kutatás számára „el vannak temetve”. A Múzeumi Levéltár iratanyagai közül az úgynevezett Törzsanyag nem levéltár, mivel nem képez „organikus összefüggő egészet”, s „lehet nagyobb, vagy kisebb, növekedhet, vagy fogyhat, de melynél megcsonkításról nem lehet beszélni úgy, mint pld. az Országos Levéltárnál, 89 MNL OL K 726 16. cs. 456/1929 A belső szervezeti átalakítás nyomán, melyet Klebelsberg 1929. máj. 16-án kelt hivatalos leiratában engedélyezett, a Hírlaptár és a Levéltár már nem voltak többé a Széchényi Könyvtár részei, hanem önálló múzeumi osztályokká váltak. 90 MNL OL K 723 15. cs. 206/1929. A felzeten található hivatalos rájegyzéseken túl az akta üres, tehát Hóman a neki „visszakérőleg” továbbított beadványt magánál tartotta. 91 MNL OL Y 1 788/1929. Hóman Bálint levele Csánki Dezsőhöz, 1929. júl. 2. 92 MNL OL Y 1 1307/1929. Hóman Bálint levele Csánki Dezsőhöz, 1929. nov. 16.
