Századok – 2019
2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében
KLEBELSBERG KUNO ÉS HÓMAN BÁLINT KÖZGYŰJTEMÉNYI KONCEPCIÓJÁNAK KÜLÖNBSÉGEI 754 amelyre nézve a provenienciájuk szerint odatartozó iratok kiszakítása a levéltári állag sérelmét jelenti”. A Múzeumi Levéltár másik nagy egységének, a családi iratanyagok letétjeinek pedig legfőbb szakmai ismérve csak az, hogy tulajdonosaik hozzájárulása nélkül más intézménybe való áthelyezésük jogi akadályba ütközik. Ám ha ezek a családi levéltárak nem lennének, „fel volna vethető az a kérdés is, vajon az Országos Levéltár mellett van e egyáltalán értelme és jogosultsága a Nemzeti Múzeum könyvtárában egy külön levéltári osztály fenntartásának”. Legnyomósabb érve azonban – mely egyébként, akarata ellenére, a Gyűjteményegyetem szervezetének jogi ambivalenciáját is felvetette – arra vonatkozott, hogy mind az Országos Levéltár, mind pedig a Múzeumi Levéltár iratai „állami tulajdonban” vannak, ezért egyik intézmény esetében sem lehet az iratcsere következményeképpen anyagi veszteségről beszélni. 93 Hóman válaszában először is a Gyűjteményegyetem intézményeinek Klebelsberg által kialakított sorrendiségét cáfolta meg, kijelentve, hogy a Nemzeti Múzeum, „az első hazai, tudományos célzattal létesített közgyűjtemény”, már akkor a tudományos kutatás szolgálatában állt, amikor az Országos Levéltár jogelődjei még csak zárt hivatali irattárakként egzisztáltak, ezért a Múzeumi Levéltár feleslegességével kapcsolatos felvetést „még csak vitatni sem érdemes”. A Múzeumi Levéltár Törzsgyűjteménye Csánki állításával szemben történetileg kialakult levéltári egység, s ennek következtében a proveniencia elve ugyanolyan mértékben érvényes e gyűjteményre is, mint az Országos Levéltár állagaira. A proveniencia elve a Törzsanyag tekintetében kétféle értelemben vethető fel. Egyrészt beletartozik-e az adott oklevél a Múzeumi Levéltár gyűjtési körébe, másrészt kiszakított része-e az Országos Levéltár valamelyik történetileg kialakult levéltári egységének. 94 Mivel nem feltételezhetjük, hogy Hóman nem volt tisztában a proveniencia elvével, fogalmazzunk úgy, hogy saját véleményének alátámasztása érdekében többszörösen is „rugalmasan kezelte” a tényeket. Minden bizonnyal pontosan tudta, hogy a Nemzeti Múzeum Levéltárának Törzsgyűjteménye nem egy szervesen létrejött levéltári egység, hanem rendkívül heterogén levéltári iratok és oklevelek összessége, mely az idők folyamán épp a proveniencia elvének teljes figyelmen kívül hagyásával gyarapodott. Az is nehezen képzelhető el, hogy ne tudta 93 MNL OL Y 1 1190/1928. 94 „Ebből következőleg elvileg ki kell rekesztenünk a cseréből a Magyar Nemzeti Múzeum egész okleveles anyagát, mert éppen az a középkori anyag és annak későbbi korból származó rendszeres másolatgyűjteményei alkotják a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának törzsét, és immár ötnegyed század óta épp ezirányban folyik rendszeres gyűjtésük, másrészt pedig az Országos Levéltárban nincsenek olyan középkori levéltárak, melyek szerves egységül kerültek oda és ilyenekül volnának tekinthetők.” MNL OL Y 1 1307/1929. Hóman Bálint levele Csánki Dezsőhöz, 1929. nov. 16.
