Századok – 2019
2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében
KLEBELSBERG KUNO ÉS HÓMAN BÁLINT KÖZGYŰJTEMÉNYI KONCEPCIÓJÁNAK KÜLÖNBSÉGEI 752 írt Dőrynek, csak majdnem nyolc hónappal később, 1928. október 12-én született meg.82 Miután Jakubovics levelére az Országos Levéltár nem reagált, Hóman néhány héttel később – Lukinich sürgetésére83 – személyesen írt Csánkinak oly formában, mintha az első, Dőrytől jött levél az Országos Levéltár főigazgatójától származott volna, ezzel kényszerítve Csánkit a közvetlen kapcsolatfelvételre. 84 Hóman jól tudta, hogy Csánki az Országos Levéltárba „bekebelezett” levéltárakból származó iratokon túl elsősorban a Múzeumi Levéltár okleveleinek megszerzésére törekszik, ezért azt az utasítást adta a tárgyalással megbízott munkatársainak, hogy cserealapként jelentsék be a Múzeumi Levéltár igényét minden olyan oklevélre, kéziratra és nyomtatványra, mely nem képez szorosan vett aktamellékletet. Az Országos Levéltár számára elfogadhatatlan feltétel következtében az iratcserével kapcsolatos 1928. december 20-án lefolytatott tárgyalás természetesen nem vezethetett eredményre,85 Csánki pedig a Hómannal való további egyeztetések helyett 1929. március 2-án saját hatáskörben a Gyűjteményegyetem Tanácsa elé terjesztette az ügyet.86 Erre az első pillanatban inkorrektnek tűnő lépésre azért került sor, mert néhány nappal korábban, február 21-én kelt beadványában Hóman mint a Nemzeti Múzeum Főigazgatója „a szervezeti kérdés érintetlenül hagyása mellett” arra tett javaslatot ugyancsak a Gyűjteményegyetem Tanácsának, hogy a Széchényi Könyvtár mellett – melynek vezetését Lukinich távozását követően87 személyesen vette át – az addig a Könyvtárhoz tartozó Levéltár és Hírlaptár mint a Nemzeti Múzeum Levéltára, illetve Hírlaptára önálló múzeumi osztályokként működjenek tovább.88 Bár Hóman a Tanács előtti szóbeli indoklásában arra hivatkozott, hogy a Levéltár és Hírlaptár „nemrég történt helyi elkülönítése” teszi szükségessé az önálló 82 OSZK Irattár 619/1928. és MNL OL Y 1 997/1928. Jakubovics Emil válaszlevele Dőry Ferencnek, 1928. okt. 12. 83 OSZK Irattár 619/1928. Lukinich Imre levele Hóman Bálintnak, 1928. nov. 20. 84 MNL OL Y 1 788/1929. Hóman Bálint levele Csánki Dezsőhöz, 1928. dec. 1. Hóman a levélben minden bizonnyal szándékosan helyettes államtitkárnak címezte Csánkit, aki e címet országos levéltári főigazgatói kinevezésével egy időben, 1919 januárjában kapta meg a Károlyi-kormánytól. Lásd Dőry F.: Dr. Csánki Dezső i. m. 9.; Sashegyi O.: Az Országos Levéltár személyzeti viszonyai i. m. 36. Klebelsberg felterjesztésére a Kormányzó 1924. nov. 15-én adományozott államtitkári címet Csánkinak, s ezzel Hóman nyilván tisztában is volt. Csánki címadományozásáról lásd Levéltári Közlemények 2. (1924) 2. sz. 188. 85 Az iratcserével kapcsolatos 1928. dec. 20-ai tárgyalás menetét az MNL OL Y 1. 1190/1928. aktában található jegyzőkönyv töredékek és tisztázatok alapján részletesen ismerteti. Bakács I.: A Magyar Országos Levéltár és a Magyar Nemzeti Múzeumi Levéltár i. m. 315–316. 86 MNL OL Y 1 1190/1928. „Az Országos Gyűjteményegyetem Tanácsa Tekintetes Elnökségének”, 1929. márc. 1. Csánki előterjesztésének csak a Dőry keze által írt, s Csánki által javított és láttamozott kéziratos változata maradt meg. 87 OSZK Kt Fond 116/64, valamint MNL OL K 726 15. cs. 132/1929. Lukinichot 1929. jan. 24-én nevezte ki a Kormányzó nyilvános rendes tanárnak. Lásd Lukinich könyvtárigazgatói pozíciójából való felmentésével és egyetemi rendes tanári kinevezésével kapcsolatos iratok. 88 MNL OL K 726 15. cs. 167/1929.; MNL OL K 726 15. cs. 218/1929.
