Századok – 2019
2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében
BÜKY ORSOLYA 745 költöztetési tervét – ha nem is szívesen – tudomásul vegye.54 Főigazgatói beköszö nő beszédében55 ki is tért erre a lehetőségre, de hogy ezt mennyire nem jószántából tette, az egyértelműen kiderül az 1924 elején már főigazgatóként írt, a Széchényi Könyvtár 1923. évi állapotáról szóló jelentéséből, melyben a Levéltár Múzeumon belüli elhelyezési lehetőségéről is beszámolt. Elgondolása szerint a Levéltár meg felelő elhelyezésére a Múzeum könyvtári helyiségeinek egy részét elfoglaló lakó kiköltöztetését követően kerülhetett volna sor.56 Egy évvel később szóba került az épület második emeletén felszabaduló néhány szoba felhasználása is, de ezt a tervet éppen Hóman utóda, Lukinich Imre könyvtárigazgató vétózta meg arra hivatkozva, hogy a felső emeleten elhelyezett iratok védelme érdekében az átépítendő tetőszerkezetet tűzbiztossá kellene tenni, és e munkálatok jelentősen megemelnék a Nemzeti Múzeum átalakításaival járó amúgy is magas költségeket. 57 54 A Hóman Bálint főigazgatóvá való kinevezésével kapcsolatos előterjesztés szerint: „Az állás tekintetében a helyzet az, hogy az előző főigazgató csak külön megbízás alapján töltötte be ezt a tisztséget, és nem tartozott a Gyűjteményegyetem tisztviselői létszámába. Elhunytával tehát a főigazgatóságnak megfelelő IV. fizetési osztályú állás nem üresedett meg. A kinevezendő új főigazgató tehát csak V. fizetési osztályú állásra jöhet tekintetbe oly módon, hogy a IV. fizetési osztály jellegét kapja. A jelölés előkészítésével ma délelőtt főigazgató értekezlet foglalkozott, melyen a vallási és közoktatási miniszter is részt vett. A főigazgatói értekezlet a kérdés alapos megvitatása után arra a megállapításra jutott, hogy a főigazgatói állásra a kombinációba vett számos név közül két jelölt jöhet komolyan szóba, az egyik Horváth Géza az állattár igazgatója, aki rangsor szerint jelenleg a helyettes főigazgatói tisztet viseli, és dr. Hóman Bálint, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója. [...] A megejtett titkos szavazás [...] tanúsága szerint az igazgató-tanács a magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói állására 6 szavazattal I. helyen Horváth Gézát, a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárának igazgatóját, és ugyancsak 6 szavazattal II. helyen dr. Hóman Bálintot, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatóját jelöli.” MNL OL K 726 2. cs. 724/1923. 55 „Az Országos Széchényi Könyvtár túl nagy méreteket öltő levéltári osztálya is hovatovább megérik a különválásra anélkül, hogy a tőle eredetében és anyaga természetében is különböző Országos Levéltárral való egyesítésre gondolnánk.” Hóman Bálint beszéde. Elmondotta a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójává történt beiktatásakor (1923. dec. 22.). Bp. 1924, 6.; A két intézmény, illetve Hóman és Csánki kapcsolatával Bakács István foglalkozott behatóbban, de tanulmányának egyes hivatkozásai részben pontatlanok, részben tévesen rekonstruálják az eseményeket. Lásd Bakács István: A Magyar Országos Levéltár és a Magyar Nemzeti Múzeumi Levéltár 1926 – 1934 közötti kapcsolatáról. Magyar Könyvszemle 87. (1971) 4. sz. 310–323. 56 Hóman Bálint: Jelentés az Országos Széchényi Könyvtár 1923. évi állapotáról. Magyar Könyvszem le 31. (1924) 1–4. sz. 108. 57 „Kezdetben a főépület II. emeletének három-négy helyiségéről volt szó, de mikor kifejeztem aggodalmaimat a tekintetben, hogy a kijelölt helyiségekben a levéltári anyagot esetleg pótolhatatlan károk érhetnék pl. tűzvész esetén és evégből javasoltam a plafonszerkezet megfelelő átalakítását, a Miniszter úr a rendkívül sokba kerülő átalakítási munkák helyett, az Országos Levéltár épületében való elhelyezés mellett döntött és pedig Méltóságod szerint és szerintem is igen helyesen.” OSZK Kt Fond 116 Lukinich Imre (a továbbiakban: Fond 116) Fond 116/61 Lukinich Imre Hóman Bálintnak írt beadványa Sulica Szilárd vádjaival kapcsolatban, 1927. szept. 19.; Hóman nyilatkozata arról a tervéről, hogy az épület II. emeletén a kiköltöztetendő természettudományi tárak helyére képzeli elhelyezni a Könyvtár gyűjteményeit. Pesti Hírlap, 1924. október 19. 4.; Hogy a levéltár védelmét szolgáló tűzbiztos tetőszerkezet hiánya mennyire hamis érv volt, abból is látható, hogy a II. emeletre végül is felköltöztetett tárak védelmében ezt az átalakítást a tetőtér beépítésével egy időben ugyancsak meg kellett csinálni.
