Századok – 2019
2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében
KLEBELSBERG KUNO ÉS HÓMAN BÁLINT KÖZGYŰJTEMÉNYI KONCEPCIÓJÁNAK KÜLÖNBSÉGEI 746 Lukinich Imre és a Múzeumi Levéltár A Múzeumi Levéltár Országos Levéltárba költözésének történetében Lukinich szerepe meglehetősen kétértelműnek nevezhető. A Történelmi Társulat főtitkáraként került kapcsolatba Klebelsberggel, aki 1923. február 5-én nevezte ki az Országos Levéltárba azzal a céllal, hogy az Országos Levéltár új épületbe költözésének, valamint a Múzeumi Levéltár átvételének szakmai feladatait koordinálja. Lukinich, aki ez időben a Pozsonyból Budapestre menekült Erzsébet Tudományegyetem nyilvános rendes tanáraként58 éppen Bécsben dolgozott a Fontes sorozatban megjelenő, A Szatmári béke története és okirattára című munkájának elkészítésén, egyáltalán nem örült ennek a megtisztelő felkérésnek. Kinevezésével ugyanis nemcsak az egyetemi tanári pozícióval járó függetlenségét veszítette el, hanem a vele egyébként jó viszonyt ápoló Csánki Dezső felettesi kellemetlenkedéseit is el kellett viselnie.59 Klebelsbergről közismert volt, hogy szakmai tervei megvalósítása érdekében az előre jutásukat neki köszönhetőktől kinevezésük vagy előléptetésük fejében maximális lojalitást várt el. Lukinichnak az Országos Levéltárba való – az ottani dolgozók és maga Csánki számára is – teljesen váratlan „betolása” ugyancsak azt a célt szolgálta, hogy a Klebelsbergnek a számára kiemelten fontos intézményben rendelkezésére álljon egy belső embere. 60 Ám Fejérpataky váratlan halála, valamint a Múzeumi Levéltár átvételének elmaradása miatt kialakult új helyzetben Klebelsberg akarata az Országos Levéltár költözésének lebonyolítását követően innen is tovább sodorta őt, és Lukinich 1924. február 7-én már a Széchényi Könyvtár igazgatói székében találta magát. 61 Bár Klebelsberg az Országos Levéltár költözésével egy időben a Hadtörténelmi Levéltár kitelepítését nem tudta megoldani, egyelőre le kellett tennie a Múzeumi Levéltár áthelyezésének tervéről, a végrehajtás azonban csak idő kérdése volt. Miután azonban Klebelsberg pontosan tudta azt is, hogy a Nemzeti Múzeum vezetése és a Múzeumi Levéltár dolgozói mennyire idegenkednek a költözés MNL OL 726 14. cs. 65/1929. Hóman Bálint jelentése a Magyar Nemzeti Múzeum 1927. évi állapotáról. 58 „Nem állítom Kegyelmes Uram, hogy könnyen határoztam el magamat erre a lépésre, mert állásom függetlenségét áldozom fel, s mert esetleg elesem azon anyagi előnyöktől is, melyeket az egyetemi tanárok élveznek, s mint újabban értesülök róla, megszerezni törekednek, jóllehet jelentékeny részüknek alig van köze a tudományhoz.” Lukinich Imre levele Klebelsberg Kunohoz. Bécs, 1923. márc. 3. OSZK Kt Levelestár. Több tanulmányban tévesen szerepel az az adat, hogy Lukinichot a költözés lebonyolításának idejére a Magyar Nemzeti Múzeumból helyezték át az Országos Levéltárba. Borsa I.: Az Országos Levéltár épületei i. m. 35.; Lakos J.: Az Magyar Országos Levéltár i. m. 198. 59 Csánki maga több okból is kifejezte aggodalmát Lukinichnak kinevezésével kapcsolatban: mint külső ember kerül magas hivatali pozícióba, más, már hosszú évek óta a levéltárban szolgálatot teljesítő munkatárs előtt, valamint nem ismeri a levéltári ügymenetet, az osztályokat, s az új épület „kuszált ügyeit”. OSZK Kt Fond 116/528 Csánki Dezső levele Lukinich Imrének, 1923. február 60 Csánki az eljárásra az „Einschub” kifejezést használta. 61 Hivatalos Közlöny, 1924. február 15. 46.
