Századok – 2019
2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében
KLEBELSBERG KUNO ÉS HÓMAN BÁLINT KÖZGYŰJTEMÉNYI KONCEPCIÓJÁNAK KÜLÖNBSÉGEI 744 vallás- és közoktatásügyi miniszterként mindent elkövetett annak érdekében, hogy az Országos Levéltár tudománypolitikai szerepével kapcsolatos elképzeléseit maradéktalanul érvényesíthesse. Miután 1923 tavaszán már csak a Hadtörténelmi Levéltár, a Belügyminisztérium Kivándorlási Osztálya, illetve néhány magánlakó tartózkodott az épületben, és a legszükségesebb rekonstrukciós és építési munkálatok is befejeződtek, Klebelsberg levelet írt Rakovszky Iván belügyminiszternek, arra kérve: tegye lehetővé, hogy az addig az Országos Levéltár által használt és a Belügyminisztérium tulajdonában lévő Klarissza templom helyiségeit a Hadtörténelmi Levéltár foglalhassa el.51 Klebelsberg a Hadtörténelmi Levéltár kiköltöztetésével annak a lehető ségét kívánta megteremteni, hogy a Múzeumi Levéltárat az Országos Levéltárba szállítsák, és nem kétséges, hogy a háttérben a két levéltár egyesítésének tervén dolgozott. Az esetleges költözések érdekében az Országos Levéltár régi, illetve új épületében, valamint a Nemzeti Múzeumban végrehajtott terepbejárásokat miniszteri szinten intézte, és azokra hivatalosan sem az Országos Levéltár főigazgatója, Csánki Dezső, sem a Nemzeti Múzeum helyettes főigazgatója, Horváth Géza nem kapott meghívást.52 A terepbejárások május 15-én zajlottak, és a tárgyalások a Hadtörténelmi Levéltárnak az esetleges költözéssel kapcsolatos különböző feltételei miatt május 30-áig húzódtak el, majd a Hadügyminisztérium vétóján végleg megfeneklettek.53 A Múzeumi Levéltár áthelyezésének és az Országos Levéltárral való egyesítésének a tervében tehát hiába játszottak Klebelsberg kezére a múzeumi tárak helyhiányból adódó megoldatlan problémái, a Széchényi család határozott fellépése, valamint az Országos Levéltár új épületének egy részét elfoglaló intézmények és magánszemélyek mozdíthatatlansága egy időre keresztülhúzta a számításait. Tervét azonban nem adta fel, és ezt minden bizonnyal informálisan közölte Hóman Bálinttal, az új főigazgató-jelölttel is, aki a pozíció váratlan elnyerésének lehetőségéért nem tartotta nagy árnak sem az V. fizetési osztályban maradást, sem azt, hogy a Múzeumi Levéltárnak az Országos Levéltár új épületbe 51 „1. A Hadtörténeti Levéltár átköltözne az Országos Levéltár jelenlegi helyiségeibe, melyeket állványokkal és polcokkal elhelyezve kizárólagos használatba megkapna. 2. Az Országos Levéltár átköltözhetne az új épületbe, és ugyanoda helyeztetnék át a Nemzeti Múzeum levéltára is, s minthogy úgy az Országos Levéltár, mint pedig a Nemzeti Múzeum Levéltára a Gyűjteményegyetem kiegészítő részét képezi, az épület egységes adminisztrációja is ekként biztosíttatik. 3. A Nemzeti Múzeumban pedig a múzeumi levéltár elköltözése folytán felszabadult helyiségekben a múzeumi könyvtár terjeszkedhetnék tovább, mely a múzeumi könyvtár elhelyezésének a kérdését további öt évre nyugvópontra viszi.” MNL OL K 148 1923/14/4690. 2660-1923. sz. eln. Klebelsberg Kuno levele Rakovszky Iván belügyminiszterhez, 1923. máj. 4. 52 MNL OL K 148 1923/14/4690. 2840-1923. sz. Klebelsberg Kuno levele Rakovszky Iván belügyminiszterhez, 1923. máj. 16. 53 MNL OL K 148 4947/1923. Rakovszky Iván jelentése Klebelsberg Kunonak, 1923. máj. 30.
