Századok – 2019
2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében
BÜKY ORSOLYA 743 elmondott beszédeiben az Országos Levéltárral ellentétben a Múzeumi Levéltárat egyszer sem említette meg – amikor az Országos Levéltár 1923 tavaszán-nyarán új épületbe költözött, elérkezettnek látta az időt a Múzeumi Levéltár iratanyagainak átvételére is. A Nemzeti Múzeum adminisztratív megszüntetésének tervéből látható, hogy Klebelsberg véleménye szerint a Gyűjteményegyetem megalakulása felülírta azokat az intézményi kereteket, melyekben a magyarországi közgyűjtemények addig egzisztáltak, és gyűjteményeik, táraik nem voltak többé önálló entitások, hanem a Gyűjteményegyetem kiegészítő részeit képezték. Az Országos Levéltár új épületének ügyét Klebelsberg már a Történelmi Társulat elnökeként is figyelemmel kísérte, de tevékeny bekapcsolódásra belügyminiszteri kinevezése előtt néhány héttel, az Országos Levéltári Építési Bizottság 1921. november 12-ei ülésén volt először lehetősége.46 A Levéltár építése már 1917 végén megakadt, majd 1918-ban a minisztertanács engedélye nyomán előbb a honvédelmi, majd a belügyi-, a külügyi-, végül a kereskedelemügyi minisztériumok foglalták el az épületet. A Honvédelmi Minisztérium, különböző hivatalai mellett, a Hadtörténelmi Levéltárat és Múzeumot is betelepítette, illetve elhelyezett az épületben olyan magánlakókat, akiknek különböző hadügyi célokra hivatkozva rekvirálta el az otthonát.47 A háború befejezését követően az Építési Bizottság 1919. január 25-én tartott ugyan egy tanácskozást, de érdemi döntést nem tudott hozni. Csánkit a Károlyi-kormány 1919. január 27-én országos levéltári főigazgatóvá nevezte ki, néhány hónappal később viszont – nyugdíjazásának elintézéséig – Lukács György, a Tanácskormány közoktatási népbiztosa rendelkezési állományba helyezte.48 1919 augusztusában ugyan visszahelyezték állásába, ám legfőbb támogatója ebben az időben, 1919 és 1921 áprilisa között, nyugalmazott államtitkárként érdekérvényesítő képességének csak töredékével rendelkezett, és az Országos Levéltárral kapcsolatos elképzeléseinek a Történelmi Társulat elnökeként igyekezett hangot adni.49 Bethlen István miniszterelnöki ki nevezését követően azonban Klebelsberg – ha egyelőre informálisan is – már kellő nyomást tudott gyakorolni az Országos Levéltárat elfoglaló illetékes tárcák vezetőire ahhoz, hogy azok hozzákezdjenek a kiköltözések előkészítéséhez, valamint megszerezzék az általuk részben átalakított épület rekonstrukciójához szükséges pénzt.50 1921 decemberétől pedig előbb belügyminiszterként, majd 46 Dőry Ferenc: Az új Országos Levéltár megépítése. Századok 57‒ 58. (1923‒1924) 415. 47 Uő: Az új Országos Levéltár i. m. 414‒415.; Borsa Iván: Az Országos Levéltár épületei, 1874–1974. Levéltári Közlemények 50. (1979) 1. sz. 23‒50., valamint Lakos J.: Az Magyar Országos Levéltár i. m. 187‒189. 48 Dőry F.: Dr. Csánki Dezső i. m. 9.; Sashegyi O: Az Országos Levéltár személyzeti viszonyai i. m. 34–40. 49 Elnöki megnyitó beszéd, 1920. máj. 14. In: Gróf Klebelsberg Kuno beszédei i. m. 36. 50 Dőry F.: Az új Országos Levéltár i. m. 415–416.
