Századok – 2019
2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében
KLEBELSBERG KUNO ÉS HÓMAN BÁLINT KÖZGYŰJTEMÉNYI KONCEPCIÓJÁNAK KÜLÖNBSÉGEI 742 Az Országos Levéltár már Klebelsberg elnöksége előtt is a Történelmi Társulat központjának számított,41 csakúgy, ahogy a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságnak a Múzeumi Levéltár.42 Azzal azonban, hogy Klebelsberg a 1922. évi XVII. tc. 31. §-a értelmében az Országos Levéltárat a Belügyminisztériumtól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium felügyelete alá helyezte, majd az 1922. évi, a Gyűjteményegyetemről szóló XIX. tc. 9. §-ában tudományos intézetté nyilvánította, vitathatatlanná tette elsőbbségét a közgyűjtemények sorában.43 E jogi rendezések mellett az Országos Levéltár új épületének befejezése – mely már a Történelmi Társulat elnökeként is foglalkoztatta, s melynek végleges rendezése ugyancsak az ő, miniszteri pozícióiban tett erőfeszítéseinek volt köszönhető – a Múzeumi Levéltár elhelyezésének kérdését is felvetette. A Nemzeti Múzeum tárainak megfelelő elhelyezése, mely hosszú évtizedek óta egyre súlyosabb problémákat okozott,44 a háborús évek nehézségei, majd az azt követő infláció következtében már-már megoldhatatlan feladatok elé állította az intézmény vezetését. Ám a pénzügyi nehézségek és a helyszűke ellenére, a Szépművészeti Múzeum, valamint az Iparművészeti Múzeum megalapításával elkezdődött intézményi decentralizációt a Nemzeti Múzeum kizárólag a természettudományi és néprajzi tárak helyrajzi kiválásával tervezte folytatni, a Múzeumi Levéltár átadására pedig még ilyen értelemben sem gondolt. Horváth Géza helyettes főigazgató 1923. május 9-én beadványt intézett Klebelsberghez, melyben az Ásványtár, valamint az Őslénytár elhelyezésére kérvényezte az Eszterházy utca 3. alatti volt iskolaépület kiutalását a Nemzeti Múzeum számára. Ám Klebelsbergnek a Nemzeti Múzeum adminisztratív megszüntetésére irányuló, Horváth számára akkor még ismeretlen tervei miatt rövid úton elutasító választ kapott.45 Klebelsberg ugyanis – aki a Történelmi Társulat elnökeként a XIX-XX. században. (Budapest Főváros Levéltára Közleményei) Bp. 2004. 32‒33.; Lakos János: Csánki Dezső a történész és a levéltáros. In: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga. Szerk. Erdész Ádám – Katona Csaba. Gyula 2008. 98‒99. 41 Thallóczy Lajos a Magyar Történeti Társulat elnökeként egy saját „társulati ház” építésére tett javaslatot, de Csánki, többek között az Országos Levéltár készülő új épületére hivatkozva, ezt a tervet teljesen feleslegesnek tartotta. Csánki Dezső levele Thallóczy Lajoshoz, 1916. máj. 27. In: Kedves Lajosom. Csánki Dezső levelei Thallóczy Lajoshoz 1879–1916. Szerk. Reisz T. Csaba Bp. 2017. 183–184. 42 Fejérpataky László előbb a Múzeumi Levéltár vezetője, majd a Nemzeti Múzeum főigazgatója, egyúttal a Magyar Genealógiai Társaság megalapítója és elnöke volt. Eckhart Ferenc egy maliciózus megjegyzése szerint, aki 1910 nyarán épp a Vay család berkeszi levéltárát rendezte, a Múzeumi Levéltár helységeiben nyugodtan fel lehetne állítani egy családtörténet író cselédszerző irodát. Egyetemi Könyvtár Kézirattár G 628 Eckhart Ferenc levele Szekfű Gyulához, 1910. aug. 27. 43 Elnöki megnyitó beszéd, 1923. december 27. In: Gróf Klebelsberg Kuno beszédei i. m. 69. 44 Vadas Ferenc: Új Nemzeti Múzeum és könyvtár tervek a századfordulón. Ars Hungarica 22. (1994) 1. sz. 137‒146.; Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezése 1867‒1918. In: Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1986‒1990. Bp. 1994. 169‒194. 45 OSZK Irattár 304/1923.
