Századok – 2019

2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében

BÜKY ORSOLYA

741

létrejöttének sorrendiségével is.35

Klebelsberg az Országos Levéltár megalakulásá

nak időpontját az Universale Archivum Regni, az „általános országos levéltár” felállításáról szóló 1723. évi XLV. tc. megjelenésétől számította, míg Hóman következetesen ragaszkodott ahhoz a nézetéhez, hogy az Országos Levéltár 1874-ben új intézményként jött létre, s ennek következtében az elsőség a közgyűjtemények között az 1808. évi VIII. tc.-kel felállított Nemzeti Múzeumot illeti. Klebelsberg, Thallóczy Lajos 1916 novemberében bekövetkezett váratlan halála után, 1917 februárjában Csánki Dezső és Fejérpataky László ajánlására került a Történelmi Társulat elnöki székébe.36

Jelölését követően a Pesti Napló, mely akkoriban Hatvany Lajos tulajdonában volt, azzal vádolta meg a Történelmi Társulat vezetését, hogy saját egzisztenciális érdekeiket szem előtt tartva döntöttek egy nem szakmabeli politikus-gróf felkéréséről.37

Angyal Dávid, aki a Budapesti Szemle

körében került személyes kapcsolatba Hatvanyval, levélben utasította vissza ezt a feltételezést, arra hivatkozva, hogy Csánki és Fejérpataky „már nem kívánhatnak semmit egy államtitkártól. Ők vannak olyan urak, mint egy államtitkár”.38

Ám ebben Angyal alaposan tévedett. Klebelsberg bevonása a Történelmi Társulat munkájába, nemcsak a két világháború közötti magyar történettudomány alakulása,39

de az Országos Levéltár fejlődése, valamint Csánki Dezső szakma pályafutása tekintetében is döntő jelentőségűnek bizonyult. 40

35 Megnyitóbeszéd. Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem Tanácsának 1931. évi május hó 7-én tartott II. cikluskezdő teljes ülésén elmondotta Dr. gróf Klebelsberg Kuno m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Gyűjteményegyetem Tanácsának elnöke. Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet Bp. 1931. 2‒3.

36 Dőry Ferenc: Dr. Csánki Dezső. Levéltári Közlemények 11. (1933) 1‒2.

sz. 10. 37 Új összeférhetetlenség. Pesti Napló, 1917. február 15. 1. A cikk névtelenül jelent meg, szerzője a tartalom alapján valószínűleg Ignotus Hugó lehetett.

38 Angyal Dávid levele Hatvany Lajoshoz, 1917. febr. 15. In: Levelek Hatvany Lajoshoz. Szerk. Hatvany Lajosné. Bp. 1967. 222‒224.

39 A kérdésről a teljesség igény nélkül lásd Glatz Ferenc: Klebelsberg Kuno tudománypolitikai programja és a magyar történettudomány. Századok

101. (1969) 5‒6. sz. 1176–1200.; Uő:

Nemzeti kultúra – kul

turált nemzet 1867–1987. Bp. 1988.; Romsics Ignác:

Francia–Magyar kulturális kapcsolatok és a Párizsi „magyar intézet” a két világháború között. In: Magyarságkutatás. A Magyarságkutó Intézet évkönyve. Szerk. Juhász Gyula. Bp. 1989.; Schneider Márta:

Magyar kulturális intézetek Bécsben a két világháború között. A Bécsi Magyar Történeti Intézet és a Collegium Hungaricum. In: Magyarságkutatás i. m. 1989. 205–216.; Ujváry Gábor:

A

Római Magyar Intézet története 1912–1945. Levéltári Szemle 45. (1995) 4. sz. 3‒37.; Uő: Tudományszervezés – történetkutatás – forráskritika. Klebelsberg Kuno és a Bécsi Ma

gyar Történeti Intézet. Győr 1996.; Uő:

Magyar tudományos intézetek a császárvárosban, 1920–1945. Limes 11. (1998) 1. sz. 49‒69.; Uő: A

harmincharmadik nemzedék. Politika, kultúra és történettudomány a „neobarokk társadalomban”. Bp. 2010.; Uő:

Kulturális hídfőállások. Az

I. világháború előtti időszak és a berlini mintaintézetek. Bp. 2013.; Uő:

Kulturális hídfőállások. A

külföldi intézetek, tanszékek és lektorátusok szerepe a magyar kulturális külpolitika történetében II. Bécs és a magyar kulturális külpolitika. Bp. 2017.; Glatz Ferenc:

Konzervatív reform. Domanovszky, Szekfű, Hóman, Hajnal. Bp. 2016.

40 Dőry F.: Dr. Csánki Dezső

i. m. 10‒12.; Sashegyi Oszkár: Az

Országos Levéltár személyzeti viszonyai a XX. század elején, 1903‒1922. Levéltári Közlemények 48‒49. (1977‒1978) 1–2. sz. 23‒43.; Kálniczky László: Csánki Dezső országos főlevéltárnok, főigazgató pályája. In: Magyar levéltáros-életpályák