Századok – 2019
2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében
KLEBELSBERG KUNO ÉS HÓMAN BÁLINT KÖZGYŰJTEMÉNYI KONCEPCIÓJÁNAK KÜLÖNBSÉGEI 740 elsikkadásánál jóval jelentősebb, a Nemzeti Múzeum adminisztratív megszüntetésével összefüggő elképzelésére. 32 A Klebelsberg és Hóman Gyűjteményegyetemmel kapcsolatos koncepcióit összehasonlító írások egy része Hómannak a Magyar Nemzeti Múzeumról szóló, már kultuszminiszterként megalkotott 1934. évi VIII. tc.-ét a Gyűjteményegyetem szervezetében megvalósult intézményi autonómia megcsonkításaként értelmezi, mely többek között lehetőséget adott az egyes intézmények önállóságának megszüntetésére, valamint múzeumi gyűjtemények retrográd kultúrpolitikai és szakmai koncepciók alapján történő átcsoportosítására is.33 Klebelsbergnek a Nemzeti Múzeum adminisztra tív egységét megszüntető javaslataiból azonban egyértelműen kiderül, hogy miután a neonacionalista kultúrpolitika atyja 1923-ban elsőnek épp a magyar kultúra egész Európában ismert emblematikus intézményének felszámolását vette tervbe, kezdte el Hóman a Nemzeti Múzeum vezetőségének egyetértésével kidolgozni azt a kultúrpolitikai koncepciót, mely végül tíz évvel később az 1934. évi VIII. tc.-ben öltött testet. Mindebből az is nyilvánvalóvá válik, hogy Hóman nem a főigazgatói beiktató beszédében fejtette ki először a Nemzeti Múzeum egyedülálló történeti és kulturális szerepével, illetve ezzel összefüggésben a Gyűjteményegyetem későbbi szervezeti átalakításával kapcsolatos koncepcióját. Emellett már 1925-ben elkészített egy, a Gyűjteményegyetem átalakításával kapcsolatos törvénytervezetet is Törvényjavaslat a tudomány fejlesztéséről és a tudományos intézményekről címmel, ám ez hivatalosan sohasem kerülhetett a Tanács elé, s egyetlen, több kéz – köztük Hómanné – által agyonjavított, iktatatlan példánya maradt fenn a Gyűjteményegyetem Tanácsának iratai között Az Országos Levéltár ügyei címet viselő csomóban. 34 Klebelsberg Kuno, a Magyar Történelmi Társulat és az Országos Levéltár Klebelsberg gyűjteményegyetemi koncepciójának meghatározó eleme volt a benne foglalt intézmények sorrendisége is, és a sor élén nem a Nemzeti Múzeum, hanem az Országos Levéltár állt. Az Országos Levéltár kiemelt helyzetét Klebelsberg nemcsak a magyar történettudomány szempontjából páratlan jelentőségű iratanyagaival magyarázta, hanem a Gyűjteményegyetem kereteibe tartozó intézmények 32 OSZK Irattár 459/1923. 33 Tökéczki László: Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem létrejötte és működési céljai. Technikatörténeti Szemle 15. (1985) 104‒105.; T. Kiss Tamás: Állami művelődéspolitika az 1920-as években. Gróf Klebelsberg Kuno kultúrát szervező munkássága. Bp. 1998. 30‒34.; Sinkó K.: „Emlékezés és történelem között.” i. m. 42‒43. 34 MNL OL K 726 93. csomó
